Mindenki másképp magyarázza a csatornahálózat fejlesztésének elmaradását

csatorna
Pozsony/ Dunaszerdahely |

Miért hiányos a csatornahálózat a Csallóközben? Miért álltak le fejlesztések? A múlthéten a Környezetvédelmi Alapot vonta felelősségre a Szövetség, a környezetvédelmi minisztérium szerint, mivel a beruházás többéves folyamat, a korábbi miniszter, Sólymos Lászlót, a Szövetség Országos Tanácsának elnökét is terheli a felelősség.

A csallóközi ivóvízkészletet veszélyezteti a kormány és a Környezetvédelmi Alap azáltal, hogy nem támogatják eléggé a csatornahálózat építését a vízvédelmi területen lévő falvakban. Erre hívták fel a figyelmet a Szövetség múltheti sajtótájékoztatóján, Sólymos László szerint az alap legalább háromszor több pénzzel gazdálkodik, mint a korábbi években, tavaly mégsem jutott támogatás a csallóközi falvakban elengedhetetlen csatornahálózatok építésére. A tárca azonban máshogy indokolja a projektek elmaradását. „A most záruló operációs program keretében a Csallóközben is pályázhattak csatornahálózat építésére, a tárca és a környezetvédelmi alap szerint azonban kevesebb jó minőségű projekt érkezett a csallóközi falvakból” – írta lapunk megkeresésére a környezetvédelmi minisztérium sajtóosztálya. Hozzátették, hogy a minisztérium értékeli a Szövetség igyekezetét, de elutasítja, azt az állítást, hogy a kormány tétlen a vízügyi infrastruktúra kiépítésében.

„Az országszerte, különösen a Csallóközben hiányzó, vagy nemműködő csatornahálózat miatti környezet- és vízszennyezés az előző kormányok döntéseinek következménye, amelyek tagja volt Sólymos László korábbi környezetvédelmi miniszter is. A Szövetség sajtótájékoztatóján is elhangzott, hogy a csatornahálózat építése többéves folyamat, amely gyakran meghaladja a parlamenti ciklust” – folytatta  a tárca sajtóosztálya. Sólymos László azonban ezzel szemben a kontinuitás hiányára hívta fel a figyelmet. „2019-ben 271 projektet támogattunk, pedig kevesebb forrásunk volt. 2019-ben összesen 60 millió eurót különítettünk el a csallóközi csatornahálózatok fejlesztésére, azóta azonban új projektek és kiírások nem készülnek. Nem tudok arról, hogy lenne újabb kiírás, vagy lenne elkülönített összeg a csallóközi településeknek. Soha annyi pénz nem állt rendelkezésre erre a célra, mint akkor, amikor mi voltunk kormányon, csak az új vezetés ezt nem folytatja. Ha folytatódott volna a program, akkor már a Csallóköz ivóvízkészlete a csatornázás szempontjából védett lenne” – nyilatkozta lapunknak Sólymos. „Eduard Heger miniszterelnök programnyilatkozatában elköteleztük magunkat aziránt, hogy a 2000 lakos feletti agglomerációkban minél hamarabb elérhető legyen a csatornázás. 2030-ra a kisebb községek legalább felét lefednénk” – ezt mondta Ján Budaj környezetvédelmi miniszter.

A Környezetvédelmi Alapnál is gondokat örökölt a jelenlegi vezetés, a tárca szerint ezek következménye a támogatások hiányzó rendszere és az átláthatatlanság mellett a temérdek mennyiségű félkész projekt is. Budaj szerint ugyanis elődei a teljes hálózatok építése helyett csak részleges projekteket támogattak, valódi eredmény nélkül. „Így a pénz ugyan elfogyott, a környezet viszont tovább szenved” – illusztrálta a helyzetet a tárcavezető. Sólymos azt mondta, voltak nagy, több millió eurós projektek, de kisebb, néhány száz eurós támogatásokat is igényeltek a falvak.

Az, hogy hány pályázatot kapott a Környezetvédelmi Alap és közülük mennyi részesült támogatásban az elmúlt években, nem derült ki. Bereczk Oszkár a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának elnöke, Albár polgármestere cáfolja a minisztérium érvelését, miszerint alacsonyabb lenne az érdeklődés a csatornázás iránt. „Ez légből kapott válasz. Egy másik ügyben, a szúnyogirtás támogatásának megtérítésével kapcsolatban azt a választ kaptuk, hogy a kérelmek meghaladják az anyagi keretet. A levélben azt írják, hogy a projekt átment a hivatalos ellenőrzésen, de a környezetvédelmi miniszter nem döntött úgy, hogy támogatja, mert a Környezetvédelmi Alappal szemben támasztott igények többszörösen meghaladták annak pénzügyi kapacitását. Egymilliárd eurónak kellene lenni a Környezetvédelmi Alapban, ez alapján tehát több milliárd eurónyi támogatást kellett volna kérnünk” – mondta Bereczk.

A tárca azt ígéri, hogy a folyamatban lévő beruházások befejezésére összpontosítanak, különösen a vízvédelmi területeken, mint amilyen a Csallóköz is. Emellett folytatják a csatornahálózat építésének támogatását, de a jövőben ez más koncepció alapján készülhet. Egy iránymutatást állítanak össze a csallóközi vízvédelemről. A dokumentum elkészítésébe bevonják az önkormányzatokat, az államigazgatást, az egyetemeket és a civilszervezeteket. Ennek eredményeként átértékelik a nagy kiterjedésű csatornahálózatok építésének hatékonyságát és ajánlásokat is megfogalmaznak, például arról, hogy hogyan lehet hatékonyan kisebb víztisztító állomásokat építeni, vagy a csallóközi községekben működtetni azokat. A most készülő felhívás keretében online tanfolyamot is szerveznének a csallóközi falvak polgármestereinek, ahol tájékoztatják őket arról, hogy hogyan folyamodjanak támogatásért.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?