A csallóközi ivóvízkészletet veszélyezteti a kormány, állítja a Szövetség

Önerőből nem képesek ekkora horderejű fejlesztéseket kifizetni az önkormányzatok. A környezetvédelem és a lakossági szolgáltatások szempontjából is elengedhetetlen a kanalizáció. Sólymos László a Szövetség Országos Tanácsának elnöke, korábbi környezetvédelmi miniszter a tegnapi sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a térségben csak a falvak harmadában van csatornahálózat, és a terület védettsége miatt megengedhetetlen lenne a derítők használata. Balódi László Hodos polgármestere viszont azt is elmondta, hogy a szennyvíz elszállítása Pozsonypüspökire tartályonként 120 euróba kerül, amit nem tudnak megfizetni a lakosok. Tavaly egy csallóközi település sem kapott támogatást csatornahálózat építésére, állítja Sólymos, pedig a törvényi keret meglenne a beruházások finanszírozására. Forró Krisztián, a párt elnöke szerint a kormány nemtörődömségével veszélyezteti a csallóközi ivóvízkészletet. A politikus úgy véli, a kormánynak kellene finanszírozni a költséges projektdokumentáció kidolgozását, hogy ezzel segítsék a településeket.

Az is előfordul, hogy egy-egy községben hiába végezték el a több száz ezer euró értékű beruházást, nem tudnak rácsatlakozni a szennyvíztisztítóra, így egyelőre hiábavaló a befektetést. Sólymos szerint most sokkal több pénz áll rendelkezésre a Környezetvédelmi Alapban, amiből finanszírozhatnák a tervek megvalósítását, emellett pedig a korábban elfogadott Lex Csallóközre és a csatornahálózat építéséről szóló akciótervre is támaszkodhat a kormány.

„A kis községeknek a Környezetvédelmi alap az egyetlen lehetőség a fejlesztésre, a környeztvédelmi minisztérium viszont elzárta ezt a csapot”

- jelentette ki a korábbi szakminiszter hozzátéve, hogy most háromszor több forrással gazdálkodhat az alap, ennek ellenére háromszor kevesebb települést támogat. Mózes Szabolcs a Szövetség alelnöke szerint ez is azt bizonyítja, hogy akormány nem törődik a déli-, dél-keleti régiókkal.

Szap a Csilizköz kistérség tagjaként a Nyugat-Szlovákiai Vízművektől kapott segítséget. Miklós Ferenc polgármester közölte, hogy egy kisközségnek az 5 százalékos önrész fedezése is gondot okozhat, ezért is hasznos a vízművek projektje, amelyet más falvakban is megvalósítottak. Előnye az is, hogy a vállalat feladata a csatornahálózat üzemeltetése is. A projekt már folyamatban van.

Nemeshodos Nagyabonnyal közösen látott hozzá a csatornahálózat kiépítéséhez, az előkészítés 8 évig tartott, az építés tavaly ősszel befejeződött. „A Lex Csallóköznek köszönhetően nem kellett önrészt fizetni a falvaknak. Tavaly novemberben beadtuk a szükséges kérvényeket és minden dokumentációt, de egyelőre egy liter szennyvíz sem csurgott át a rendszeren, mert várjuk a minisztérium és a járási hivatal környezetvédelmi osztályának jóváhagyását, de számos obstrukcióval találkozunk.

Az emberek már türelmetlenek, a két önkormányzat mindent leadott, csak a visszajelzésre várunk”

- nyilatkozta lapunknak Balódi László Hodos polgármestere, aki a sajtótájékoztatón a szakmaiatlan döntések következményeiről is beszélt. „Több szomszédos község is beadta a kérvényét, de az értékelő bizottság döntése alapján az egyik megépítheti a rendszert, a másik nem, mert a mellette lévő község nem kapott támogatást. Emiatt le kell zárni a vezetékeket, és a szennyvíz nem folyhat tovább a tisztítóállomásra” - vázolta fel a helyzetet Balódi László, aki attól is tart, hogy egy ellenőrzés során büntetést kaphatnak a községek, ha nem megfelelően kezelik a szennyvizet.

Nemcsak a Csallóközben okoz gondot a csatornahálózat hiánya, erre korábban a Szövetség is rámutatott. Ott, ahol nincs meg a rendszer, egyre többe kerül a derítő kiürítése. A szennyvíztisztító állomások kapacitása is véges, ami újabb problémákat vethet fel a térségben.