Többmilliós állami támogatást kapnak a falvak csatornaépítésre

Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Szlovákia a központi csatornahálózat és ivóvízellátás terén jócskán le van maradva az európai normákhoz képest. A tárcának ezzel kapcsolatban egyelőre nincsenek friss adatai, mindössze annyi bizonyos, hogy 2018 januárjában az ország lakosságának közel 68 százaléka volt rácsatlakoztatva a központi csatornahálózatra. Szabó Mónika, a tárca sajtóosztályának munkatársa lapunknak elmondta, éppen folyik a legújabb adatok felderítése. 

A tárca korábbi adatai szerint a kétezer lakos alatti településeken a legrosszabb a helyzet: 2262 településből mindössze 615-ben van megoldva a szennyvízelvezetés. Ennek érdekében a környezetvédelmi tárca az elkövetkező 10 évben legalább 500 millió eurót különít el a Környezetvédelmi Alapból a községek fejlesztésére. A pályázati felhívásra a tárca az önkormányzatok és a településeket tömörítő érdekcsoportok jelentkezését várja.A pályázatot már idén is lehet igényelni, legkésőbb december 23-ig. Egy pályázó pedig legfeljebb 5 millió eurót igényelhet, elsősorban szennyvízhálózat és vízvezetékek építésére, valamint szennyvíztisztító telep felújítására vagy bővítésére. Sólymos szerint a tárcának nagy adóssága van a 2000 lakossal nem rendelkező falvakkal szemben, és ezzel a lépéssel megkezdődhet a törlesztés.

„Most az önkormányzatok vannak soron, hogy jól kidolgozott terveket nyújtsanak be. Bízom benne, hogy nagy visszhangja lesz a felhívásnak és a régiók elfogadják a felkínált segítséget”

– közölte a környezetvédelmi miniszter. Peter Kalivoda, a Környezetvédelmi Alap igazgatója hozzátette: az első évben főként azoknak az önkormányzatoknak a részvételére számítanak, akiknek már kész projekt áll a rendelkezésére, de a múltban nem jártak sikerrel a pályázással.

Szennyező ülepítők

A csatornahálózat kiépítését a környezetvédelmi minisztérium azért is szorgalmazza, mert az önkormányzatok sok esetben nem teljesítik az Európai Unióval szembeni kötelezettségüket. Az uniós támogatásokért cserébe ugyanis az önkormányzatoknak garantálnia kell, hogy az adott településen a lakosok legalább 85 százaléka csatlakozik a központi rendszerhez. Az önkormányzatoknak viszont sokáig semmilyen eszköz nem állt rendelkezésére ahhoz, hogy rábírják a lakosokat az önkéntes csatlakozásra, ezért a parlament tavaly elfogadott egy törvénymódosítást, melynek értelmében a 2021 végéig minden háztartásnak rá kell kapcsolódnia a központi hálózatra. A minisztérium a törvénymódosítást a talajvíz védelmével indokolja, hiszen a lakosok által beépített saját tisztítórendszerek és ülepítők erősen szennyezhetik a környezetet.

Önerőből kell kifizetni

A csatlakoztatás költségei viszont a háztartásokat terhelik, és az építkezési vállalkozók szerint ez az összeg akár több ezer eurós nagyságrendű is lehet.  A háztartások indokolt esetben kaphatnak kivételt, például ha a csatlakoztatás aránytalanul költséges vagy pedig technikailag kivitelezhetetlen. Szabó Mónika ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a törvény nem határoz meg egy egységes kritériumrendszert, melynek alapján egyértelműen ki lehet jelenti, hogy valaki jogosult a kivételre. A kedvezőtlen feltéteket a ház tulajdonosának kell bebizonyítania, és az egyes önkormányzatokon múlik, hogy mit ítélnek meg kivitelezhetetlennek vagy aránytalanul költségesnek.