Milyen törvény szabályozza az esővíz elvezetését?

A szomszédom a háza tetejéről a telkemre folyatja az esővizet. Ez így megy évtizedek óta. Nem is volt ezzel gondom sosem. Legnagyobb meglepetésemre viszont a szomszédom a községi hivatalban azzal vádolt meg, megjegyzem: alaptalanul, hogy én az ő háza tetejéről lefolyó esővizet visszavezetem az ő háza alá. Ez a ház már évtizedek óta lakatlan, de ez lényegtelen. A teljességhez hozzátartozik, hogy az egész utcánk enyhén lejt, ezért az ő háza kb. 50–60 cm-rel az én telkem felett áll. Tudom, a szomszédviták témája már lerágott csont, de nálam most lett aktuális. Szeretném tudni, milyen törvény vagy rendelet szabályozza az esővíz elfolyását szomszédos ingatlanok közt.

Nincs tudomásom olyan jogszabályról, mely kifejezetten az esővíz szomszédos, magántulajdonban levő ingatlanok közötti kezeléséről rendelkezne. A szomszédos ingatlanokat érintő vitákra a már annyiszor idézett polgári törvénykönyv (Ptk.) 127. paragrafusát kell alkalmazni. Eszerint az ingatlan tulajdonosának / használójának tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől vagy megoldástól, mellyel a helyben adott viszonyokhoz képest túlzott mértékben zavarná szomszédait vagy súlyosan korlátozná őket jogaik gyakorlásában. Példaként felsorolja a leggyakrabban előforduló zavaró hatásokat. Ezek közt a folyékony hulladékkal való nagy mértékű terhelés is szerepel (a nem kívánt esővíz talán ehhez a példához áll a legközelebb).

Alkalmazható továbbá a polgári jogviszonyokra vonatkozó alapszabály is, mely szerint senki sem gyakorolhatja jogait a jó erkölcsbe ütköző módon vagy úgy, hogy azáltal mások törvényes érdekeit csorbítja (Ptk. 3. paragrafusa).

Az esővíz elvezetésével konkrétabban a környezetvédelmi minisztérium 397/2003-as rendelete foglalkozik a szennyvízelvezető csatornahálózatba kerülő vízmennyiség mérése révén. A 6. paragrafus 3. bekezdéséből kiolvasható, hogy a tetőre vagy például a lebetonozott udvarra hulló csapadéknak az utcára vagy közvetlenül a csatornahálózatba vezetése helyett azt saját telken kellene elvezetni csapadékgyűjtő tárolókba vagy olyan területre, ahol az a talajban teljes mértékben felszívódhat.

Az 50/1976-os építési törvény 46. paragrafusának 3. bekezdése lényegében egy ereszcsatorna-rendszer kiépítését írja elő azzal a céllal, hogy az épületek tetőiről oly módon gyűljön össze és legyen elvezetve a rájuk hulló csapadék, hogy az ne hatolhasson be az épületszerkezetekbe.

Olvasónk a fentiek értelmében semmi törvénybe ütközőt nem tett. Ellenkezőleg, a szomszédjának lehet inkább félnivalója, ha a szomszédos telekre vezeti el a házára hulló esővizet, és annak mennyisége meghaladja a tolerálható mértéket. Ráadásul, ha alaptalanul jelentette fel az olvasónkat, rágalmazás miatt akár 99 euróig terjedő bírsággal is sújthatják.

A leírásból nem derült ki, hogyan reagált a községi hivatal a bejelentésre. Ezzel kapcsolatban még tudni érdemes, hogy a Ptk. 5. paragrafusa szerint szomszédvitákba a községi hivatal akkor léphet közbe, ha a zavaró tevékenységgel a szomszéd egy békés állapotot dúlt fel – ekkor is csak ideiglenes érvénnyel. A jogvitát végérvényesen a bíróság hivatott eldönteni.

A tájékoztatás nem minősül

jogi tanácsnak.