Milyen konkrét intézkedések hozhatók a köbölkúti láp érdekében?

A vizes-mocsaras élőhelyek alapvető létfeltétele a víz jelenléte. Sajnos, ez esetünkben „hiánycikk”, s egyre fogy – a láp egész vízgyűjtője kicsi és száraz. A romlást egyrészt természetes folyamatok idézik elő (a fokozatos elföldelés, a szerves anyagok halmozódása és a szárazság), de ezekhez az emberi tevékenység is hozzájárult.

Milyen lenne a célállapot? Mivel a Párizs-patak lápja a vizes élőhelyek teljes skáláját fel tudta vonultatni – tehát mély állóvizeket, sekélyebb állandó vizeket, időnkénti vízfelületeket, nedves lápot és nádast, nedves réteket – a cél is az, hogy mindezekből maradjon valami az ökoszisztémák kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Ezt ma már csak különböző művi beavatkozások kombinációjával lehet elérni. Előzetesen a következő beavatkozások segíthetnének:

1. A láp központi, legmélyebb részeiben fokozatosan és mozaikszerűen mélyvizű, nyitott, egymással összekötött vízfelületet kialakítani, természetkímélő fenékkotrással. Mély vizeket más módon nem lehet kialakítani. Sajnos, ez nagyon költséges eljárás, amihez hozzájárul a kitermelt iszap elhelyezésének a problémája is, valamint még a legkíméletesebb eljárás mellett is számítani kell a természet bizonyos méretű megkárosítására

2. Az egész láp területén emelni és megtartani az alapvízszintet. Ezt a következő módon lehet elérni:

Visszaduzzasztani – esetleg néhány lépcsőben is – a láp körül vonuló gyűjtőcsatornát, hogy ennek a szintje magasabban legyen, mint a láp vízszintje. A csatorna jelenleg összegyűjti a környező területekről lefolyó vizeket, nem engedi ezeket a lápba, s el is vezeti őket. Mivel a csatorna szintje sokszor alacsonyabb a láp vízszintjénél, ez a lápot szinte lecsapoló hatást vált ki. A magasabb szint nyomást gyakorolna a talaj alatt levő vízszintre befelé, a láp felé, de legalábbis nem csapolná le azt, s vízbőséges időszakban megnyitással esetleg ebből tölthető lenne a láp is. Itt számítani kell arra, hogy a visszaduzzasztás némileg megemelné a láp jobb partján, a falu felett elhelyezkedő nádas nedvességét, ami nem baj. Ugyanúgy időnként ellepné a falu szélén álló egy-két ház alsó udvarát, amit helyileg könnyen meg lehet oldani.

A faluba vízvezetékkel bejutott vizet – használata és a tisztítóállomáson való átvonulása után – elteríteni a láp körüli nádasban, amely még a szennyezett víz utótisztítását is szolgálnák.

A lápra nézve kedvezőbb rezsimet bevezetni a láp felett elhelyezkedő kis víztározók kezelőivel.

Természetesen mindezek az intézkedések alapos megelőző méréseket és pontos tervezési folyamatot igényelnek – számos részletkérdés megoldása mellett.