Mikor lép végre a nagypolitika?

A Zsolna–Budapest gyorsforgalmi út gondolata 1999. szeptember 16-án született meg, amikor Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök aláírta a Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló egyezményt. Az ügy a 2001. júniusi esztergomi konferencián kapott először nyilvánosságot, és sok támogató segítségével került be a magyarországi Országos Területrendezési Tervbe a Százhalombattát Zsámbékon keresztül Esztergommal összekötő gyorsforgalmi út nyomvonala.

E tényt erősítette meg Lányi Péter, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Közlekedési Főosztály Út- és Hídosztályának vezetője, aki a közép- és hosszabb távú fejlesztési tervekről számolt be, például a gyorsforgalmi utak hálózatának 2007 és 2013 közti fejlesztéséről. Az új folyosó ezek között még nem szerepel, véleménye szerint az előkészítésére is leghamarabb 2014-2020 közt kerülhet sor. A főosztályvezető kifejtette: az V/C folyosóra közös, magyar-szlovák terepvizsgálat kell Turócszentmártontól Dunaújvárosig, továbbá összehangolandók a két ország útfejlesztési tervei is.

Nyomvonaltervek

A pozsonyi közlekedési tárca hálózatfejlesztésért felelős főosztályvezetője, Peter Barek nem tudott jelen lenni a konferencián, így a szlovák tervezési elvekben az utóbbi időben bekövetkezett változásokról a Magyar Koalíció Pártjának igazgatója, Farkas Iván parlamenti képviselő számolt be. Farkas közölte, ma már Szlovákiában is számolnak egy alternatív tengellyel a Párkány–Zselíz–Léva-vonalon – ez a szakasz vezetne tovább az V/C nyomvonalaként Garamszentbenedekig, s ott kapcsolódna az R1-es vonalhoz. Egyben felhívta a figyelmet arra a kihasználatlan logisztikai potenciálra, amely Párkány térségében várja a befektetőket.

Új Duna-híd?

Pozsonyi Iván, a PONT-Terv Kft. elnök-vezérigazgatója az új esztergom-párkányi Duna-híd terveit mutatta be. A győztes pályázat szerint egy úgynevezett feszített öszvérhíd épülne meg a két város közt - kétszer két sávban zajlana a forgalom.

Ocskay Gyula, az Ister-Granum Kht. ügyvezetője a magyarországi 10-es út másfél évtizede akadozó, tervezett felújítása helyett a konferencia témájaként szereplő, úgynevezett M11-es megépítését szorgalmazta, amely Pilisvörösvár térségében összekapcsolható volna a tervezett 10-es úttal, s egyben kiválthatná a rendkívül költséges és természeti értékeket veszélyeztető M0-ás északnyugati szektorát is.

A konferencia záróelőadását a másik „ötletgazda”, Molnár László, a Főmterv Rt. elnök-igazgatója tartotta, globális összefüggésrendszerbe állítva a tervezett észak-déli tengelyt. Mint elmondta, az új közlekedési folyosó Budapest számára a meglévő geopolitikai súlyánál összehasonlíthatatlanul fontosabb szerepet biztosítana, mivel az új fejlesztési irányok (Nyugat-Európa–Közel-Kelet, valamint Délnyugat-Európa–Oroszország) a magyar főváros térségében keresztezhetik egymást. Ez a centrális pozíció a Baltikumot és az Adria térségét összekötő nemzetközi folyosó megléte nélkül nem vívható ki.

Ipolyság vagy Párkány?

Az V/C-korridor esetében tehát a jelenleg érvényes szlovák és magyar fejlesztési tervekben Ipolyság-Parassapuszta „határátkeléssel” számolnak (ez az út folytatódna R6-ként Zólyomig), ám a szlovákiai oldalon már megjelent a Párkány-Garamszentbenedek változat is. Ugyanakkor a magyar-szlovák kormányközi vegyes bizottság ez év eleji, párkányi ülésén azt ajánlotta a pozsonyi közlekedési minisztériumnak, hogy 2007 júniusáig dolgoztasson ki egy hatástanulmányt arról, melyik változat lenne gazdaságosabb: Ipolyság felé, vagy Esztergom-Párkányon keresztül Garamszentbenedek irányába vezetni-e a folyosót. Lapunk a konferencián úgy értesült, a tanulmányon még dolgoznak, ám kérdéses, elkészülnek-e vele a kormányközi vegyes bizottság következő, ősszel esedékes üléséig.

A tanácskozáson az is elhangzott: a teherhíddal együtt is olcsóbb megoldás a párkányi, mert a Garam mentén, folyóvölgyben, kedvezőbb domborzati viszonyok és rövidebb távon „vezetne” a nemzetközi út. Ráadásul az esztergomi és a dorogi ipari parkban több olyan cég is van, amely eddig csak Ipolyságnál vagy Komáromnál tudta Szlovákiába küldeni a kamionjait, pedig ez szállítási és üzemeltetési többletköltséggel jár. (buch)