Mihez van joga az örökösnek?

Az elhunyt gyermeke rendszerint az örökösök körébe tartozik – hiszen még ha végrendelet útján kirekesztenék is az örökségből, a törvény úgy rendelkezik, hogy a köteles részét meg kell kapnia. Ez nagykorúaknál a törvényes örökösrészüknek legalább a fele, kiskorúaknál pedig az egész rájuk eső örökösrész. Kivétel, ha a gyermeket a polgári törvénykönyv 469a paragrafusa értelmében kitagadta az örökhagyó, vagy ha szándékos bűncselekményt követett el az örökhagyó, annak házastársa, gyermeke vagy szülője ellen, esetleg a végrendelettel manipulált és az örökhagyó nem bocsátott meg neki. Mivel olvasónk nem említ ilyen körülményeket, feltételezzük, hogy törvényes örökösként részt vesz a hagyatéki eljárásban. Az eljárás résztvevőjeként pedig joga van értesülni a hagyaték teljes terjedelméről, így arról is, volt-e az édesapjának betétkönyve, illetve mennyi pénz volt halálakor a számláján. Ha tudomása van további értékekről, melyek az elhunyt tulajdonában voltak és nem kerültek be a hagyatékba, e tényre mielőbb hívja fel a hagyatéki eljárást vezető közjegyző figyelmét, hogy azt is besorolhassa a hagyatéki vagyonba. A hagyatéki tárgyaláson törekedni kell arra, hogy az örökösök megegyezzenek a hagyaték felosztásában. A közjegyző jóváhagy minden olyan egyezséget, amely nem törvénybe ütköző és nem ellenkezik a jó erkölccsel. Abban az esetben, ha nem sikerül az örökösöknek megegyezniük a hagyaték elosztásában, a közjegyző állapítja meg örökösrészeiket a törvényes öröklési rend, végrendelet, esetleg mindkettő alapján, vagy osztja fel közöttük reálisan a vagyont. Ha ajándékozás útján valamely örökös jelentősebb értékű tulajdonhoz jutott az örökhagyótól még annak életében, az igazságosság elve szerint ezt is be kell számítani a hagyatéki vagyonelosztásba. A hagyatéki eljárás keretén kívül eső jogokat és tulajdonrészt illetően olvasónk külön is megegyezhet testvérével (pl. bizonyos összegben a ház múltbeli kizárólagos használatáért vagy a jövőre nézve bérleti szerződést köthetnek, esetleg eladhatja neki a tulajdonrészét). Ha a testvér nem hajlandó vele megegyezni, olvasónk bírósági úton követelheti, hogy a közös tulajdont oszlassák fel, illetve hogy testvére kompenzálja őt amiatt, hogy a múltban nem tudta használni a közös tulajdonban levő házat. (folytatjuk) Veszelei Viktória jogászA tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak.