Mentés vízen, levegőben

A kigyulladt uszályról helikopterrel mentették a sebesülteketA szerző felvételePersze, mindezt csak a Párkány és Esztergom között, a Dunán tartott katasztrófavédelmi gyakorlat forgatókönyve tartalmazta. Ezt a szimulált helyzetet a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjénél tartott gyakorlaton az esztergomi tűzoltóság és a tatabányai katasztrófavédelmi központ speciális egységeinek, a komáromi és tatai tűzoltóság, valamint az érsekújvári járási tűzoltóparancsnokság csapatainak kellett „megoldaniuk”.

Az uszályon dolgozó négy személy súlyosan megsérült. A mentés összehangoltan és szervezetten folyt. Míg a szlovákiai tűzoltóhajó folyamatosan hűtötte a felhevült hajótestet, az esztergomi mentőegységek a hídról leereszkedve látták el a sérülteket, majd egy motorcsónakkal szállították őket a partra. Ezzel párhuzamosan az érsekújváriak mentőhelikoptere a súlyosabb sérülteket szállította a helyi focipályán várakozó gyorsmentőhöz. Csak miután a sérültek biztonságba kerültek, léptek színre a talpig azbesztben harcoló lánglovagok, akik a veszélyes rakományt hűtötték-oltották.

A gyakorlat során a civil közönséget az akció operatív tisztje folyamatosan tájékoztatta a mentés egyes mozzanatairól, és elmagyarázta mindazokat a tűz- és életvédelmi szempontokat is, amelyek a mentési folyamat egyes mozzanatainak sorrendjét határozták meg. A tiszt nem feledkezett meg a rakomány összetételéből adódó speciális oltás műszaki körülményeinek taglalásáról sem.

Arra többen is kíváncsiak voltak, hogy ilyen olajozottan és öszszehangoltan működtek-e volna együtt az akció résztvevői, ha valóban élesben és villámgyorsan kellett volna cselekedniük, a helyszínre érniük. Bár a pontos limit nem ismert, egy mentőbúvár neoprénbe öltöztetése körülbelül húsz percig tartott. Adott helyzetben a húsz perc valószínűleg végzetesen hosszúnak bizonyulna. Mindenesetre jó tudni, hogy szerencsétlenségek, katasztrófák esetén a két ország tűzoltó- és mentőegységei integrált akció keretében látnak munkához.