Méltó helyre került a lévai Afrika-kutató mellszobra

Nagy meglepetés volt, amikor három évvel ezelőtt a Barsi múzeumban, I. Koháry Istvánnak, Hont vármegye főispánjának plasztikáját leplezték le, és Túri Török Tibor szobrászművész még egy alkotással, Kittenberger Kálmán mellszobrával ajándékozta meg a lévaiakat. A közelmúltban elhunyt lévai alpolgármester, Tolnai Csaba akkor városi és megyei képviselőként, a Lévai Városszépítő Társulás elnökeként vett részt az átadási ünnepségen. Nagy örömmel fogadta az ajándékot, engedte, hogy lencsevégre kapjuk a Kapitány-házban ideiglenesen elhelyezett mellszobornál, és már akkor szorgalmazta annak talapzatra helyezését a róla 2001-ben elnevezett közeli kis utcában. A szobor kihelyezését Tolnai Csaba már nem érhette meg, ám annak ünnepi leleplezésével egyfajta emléket is állított a város vezetése a fiatalon elhunyt alpolgármesternek, aki fontos történelmi értékmentő munkát végzett a járási székhelyen. Kittenberger Kálmán, a magyar vadászirodalom klasszikusa, a Nimród vadászlap szerkesztője is volt.

Szülővárosában végezte elemi és középiskolai tanulmányait, és a lévai tanítóképzőben természetrajz tanára, Kriek Jenő tanította meg az állatok preparálására. Kittenberger a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség lévai csapatának a névadója. Több mint hatvanezer példányból álló anyaggal gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményeit. Vadászatai során nem egyszer került életveszélyes helyzetbe, dulakodott vadállatokkal, de más támadások is érték. 1948-ban a politikai hatalom félreállította, és csak 1956 után rehabilitálták. Az átadási ünnepségen részt vettek a talapzat állításához szükséges összeget jóváhagyó testület tagjai, a lévai cserkészek, a Reviczky Társulás tagjai, valamint Érd testvérváros és Nagymaros küldöttsége. Nagymarosban hunyt el, ahol utcát neveztek el róla, és emlékházat nyitottak az egykori otthonában. A nagy vadász mellszobra 1971 óta díszíti Nagymaros főterét. Kittenberger Kálmán több könyvet írt, ilyen a Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában, A megváltozott Afrika, Kelet-Afrika vadonjaiban, Vadászkalandok Afrikában, vagy az Oroszlánkaland Afrikában. Kalandor vadászok – vadászó kalandorok címmel elbeszélések, karcolatok, vadászélmények, állatportrék jelentek meg tőle és Fekete István, Kittenberger Kálmán élete címmel írt könyvet a jeles kutatóról. A nagy utazó időnként ellátogatott a szülővárosába és néhány értékes darabbal, egy oroszán koponyájával, kagylókból készült, bennszülöttektől kapott nyaklánccal gazdagította a múzeum gyűjteményét.

Az utolsó vadászat című játék- és dokumentumfilmet, amelyben a vadászként is ismert Bodrogi Gyula színész alakítja Kittenberger Kálmánt, a közelmúltban megrendezett Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmával mutatták be.