Megújulás után stabilizálódás

A nagy hagyományú szemlét először 1957-ben szervezték meg, majd 1994-től nem volt ilyen, a Garam menti kisváros nevével összefonódó találkozó. Tavaly a Csemadok a negyvenedik, jubileumi évfolyammal indította újra a fesztivált – akkor a szűkebb régióra összpontosítva, de most már több tájegység, több ország csoportjai mutatkoztak be.

Huszár László, a fesztivál főszervezője, a Csemadok Művelődési Intézetének igazgatója elmondta, tavaly a megújítás, idén a stabilizálás volt a fő cél. A leletmentés nemcsak a néptánc és a népszokások terén folyik, hanem a folklór egyéb területein is. „Minden évben egy-egy, hatalmas energiákkal és önfeláldozással létrehozott néprajzi magángyűjteményt kívánunk bemutatni. Tavaly a garamszentgyörgyi Duba Tájház gyűjteményére esett a választás, idén pedig a barsváradi, Névery Eszter-féle anyagnak adtunk helyet, melynek Katarína Holbová, a lévai Barsi Múzeum néprajzkutatója volt a szakmai kurátora – mondta Huszár. – Egy másik kiállítással Kodály Zoltán emléke előtt tisztelegtünk, a látogatók Görföl Jenő fotóin nyomon követhették a felvidéki gyűjtőkörút egyes állomásait.”

A rendszerváltás előtt hozzátartozott a fesztivál műsorához a „Virágba szőtt álom...” című összeállítás, és idén ezt az elnevezést kapta a szakmai napon bemutatott, három felvidéki tájegység lakodalmas szokásaiból, Méry Margit folklorista és Sipos Anna, a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma néprajzosa által szerkesztett és színpadra álmodott műsor. A városi művelődési központban a Zobor vidékét Geszte, Kolon, Zsére és Gímes képviselte, az Ipoly mentét a Nagykürtösi járásban lévő Kelenye, a Bódva mentét pedig Bódvavendégi. Az összeállításról videofelvétel készült, mely a Csemadok népzenei adattárába került. Huszár szerint jó volna, ha több helyen is látható lenne a műsor, ezért fontolgatják annak „utaztatását”.

Vasárnap a Schubert-parkban zajlott a néptáncgála, melynek rendezője Kraus Ágota néptánctanár volt. A csaknem háromórás műsorfolyamban fellépett a pozsonyi Lipa, a szlovéniai Muravidék, a kisbéri Bakony, a pozsonyi Szőttes, a füleki Palóc Táncműhely, a lévai Garam Menti Néptáncegyüttes és a székesfehérvári Alba Régia, valamint a szombati szakmai nap terméséből is részleteket láthattak a nézők.

A gálát Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke nyitotta meg keserű aktuálpolitikai beszédével, melynek az egyik fő témája a hazakeresés volt. Szavai szerint haza csak ott van, ahol jog is van, s feltette a kérdést, hogy megvan-e ez a jog a szülőföldön. „Sok olyan kérdés foglalkoztat, melyre választ kell adni, az örökké hallgatók helyett, a sunyin elárulók helyett, a Nemdecemberötödike Ferencek helyett, a Hazudtunkreggeldélbeneste Ferencek helyett, a Huszonhárommilliórománvendégmunkás Ferencek helyett” – fogalmazott Hrubík, majd egy alkalmi költeményt mondott el: „Hol vagy, Petőfi Sándor? //Lopnak a bőség kosarából.// Hol vagy, Arany János? //A családi kör hiányos.// Hol vagy, Ady Endre? //Gumilövedékkel lőnek őriző szemedre”. Hrubík Béla reményét fejezte ki, hogy egyszer majd ez a nemzet felépíti azt a Déva várat, mely reggelre nem omlik össze, s megtalálja azt a kötőanyagot, melybe mindenki belekeverheti azt, ami a lelkében a nemzetről megfogalmazódott.

Huszár Lászlótól megtudtuk, az idei szakmai napon körülbelül 170 hagyományőrző lépett fel, a vasárnapi gálán pedig több mint 200 táncos ropta különböző tájegységek táncait. A szereplő csoportokkal együtt összesen hat-hétszázra tehető a fesztiválon részt vevők száma.