Megszűnhet az egyik magyar tannyelvű alapiskola Gútán

Nem látni tiszta megoldást a gútai iskolaügy helyzetében. Ezt a tanulságot lehet leszűrni a képviselőtestület legutóbbi üléséből, amelyen terítékre került a városi iskolák helyzetéről szóló jelentés. Takács Imre ismertette a tanügyi hivatal javaslatát az iskolák helyzetének a megoldására, mely hat alternatívával számol.

„A város eddig nem kezelte rendszerszerűen a hiányosságokat, mindig az éppen felmerülő kérdéseket próbálta megoldani. Főként anyagi jellegűeket” – fogalmazott.

A II. Rákóczi Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskolát többször segítette anyagilag a város, idén mintegy 38 ezer euróval járult hozzá az iskola költségeihez, amit a város más célra is fel tudott volna használni. „Az előrevetített diáklétszámokból kiolvasható, 2020- ban 50-80 ezer euró lehet a hiány.” Takács vázolta a megoldás hat alternatíváját. Az iskolakörzetek kialakításakor törzsiskolát lehet meghatározni, s az utcák szerinti körzetesítés alapján a tanintézménynek kötelező lenne felvenni a hozzá tartozó utcából érkező gyerekeket. Ennek előnye, hogy a diákokat arányosan osztanák el, hátránya, hogy változna az iskolakötelesek száma, emellett ezt a megoldást felülírná a szabad iskolaválasztáshoz való jog.

Határt szabni

Másik megoldás: meghatározni, hány első osztály nyílhat a magyar iskolákban. Arányosan osztanák el a gyerekeket. Váltott rendszerben működne, egyik évben a Rákóczi, másikban a Corvin iskola nyithatna több első osztályt. A váltakozás azonban negatívan befolyásolná a tanintézmények költségvetését, és felülírná a szülő szabad iskolaválasztási joga.

„ 2016-ban az önkormányzat megszabta az első osztályok számát. Mindegyik tanintézménynek két első osztály nyitását engedélyezte, s az iskola igazgatóján múlt, hogy az nulladik és első osztály lesz-e. A Corvinba több gyereket írattak volna be, az iskola kérte, nyithasson három osztályt, a szülők petíciót írtak, végül két osztály nyílt. A 2017–18-as tanévben a város már nem szabályozta az első osztályok számát” – mondta Takács.

Összevonni az iskolákat

Harmadik megoldásként felmerült a két magyar iskola összevonása. „Hátránya, hogy az egyik intézmény beolvadna a másikba, elveszítené a jogalanyiságát, mert kihelyezett osztályai lennének. 2017. január 30-án az önkormányzat elfogadta, hogy egy erős iskolát hozna létre, ez ellen tiltakoztak a szülők, a pedagógusok, később a város lakosai is. A reakciók hatására a polgármester élt a vétójogával, és nem írta alá a határozatot.” Foglalkoztak azzal a gondolattal is, hogy nem teljes szervezettségű iskolát hoznak létre, ha a Rákóczi Alapiskolának nem sikerülne első osztályt nyitnia. Takács Imre szerint ez nem releváns, mivel csak bizonyos feltételek és törvények betartásával lehetne létrehozni, Gútán ezek nem adottak, mivel a Rákóczinak van alsó és felső tagozata is. Nem járható út a sportosztályok kialakítása sem. Az iskola felső tagozatán lehetne, ám amennyivel nőnének a bevételek, annyi lenne a kiadás.

Közös pénz

A legjárhatóbb út, ha az iskolákat közös pénzügyi csomagból segítenék. A tanintézmények kapnak pénzt az állami költségvetésből, amit az állam a fenntartón keresztül juttat el az iskoláknak. A városnak a bérköltségek 90%-át és az üzemeltetés 80%-át az iskoláknak kell adnia, a többivel rendelkezhet. A pénzek újraelosztásával valamelyik intézmény hiányát pótolni lehet. Takács szerint ennek előnye, hogy nem a városi költségvetést terheli, míg a hátránya, hogy az iskoláknak kisebb költségvetéssel kell gazdálkodniuk. Nem lát jó megoldást a felvázoltakból Madarász Róbert (MKP), az oktatásügyi bizottság elnöke sem. Elmondta, az anyag nem tartalmazza a városban működő egyházi alapiskola és az összevont speciális, két tannyelvű alapiskola elemzését sem. Madarász azt mondta, 80-90 gyermekkel lehet számolni. A gazdasági modelles megoldást csak rövid távon tartaná jónak, bár gazdasági szempontból rendben van, ám pedagógiailag nem, mivel mindegyik iskolát alapszintű működésre kényszeríti, elvéve a fejlődés lehetőségét. Gútán két városi iskola működik jól, a Corvin és a szlovák Komenský. Megvizsgálták a gútaival azonos szintű magyar alapiskolákat. Madarász szerint nem lehet kijelenteni, hogy minél kisebb az iskola, annál több pénzhez jut, és hogy azok a települések, ahol több iskola működik, kevesebb fejpénzt kapnak. A hat alternatívából kell választani, illetve kombinálni.

Csökkenő létszám

Lengyel István (független), a pénzügyi bizottság elnöke elmondta, a hat lehetőségből négyet elvetettek. Maradt a két magyar iskola közös finanszírozásának kialakítása, illetve épületei kihasználtságának megvizsgálása és átértékelése. „Az 1970- es években elsőbe 250 gyermeket írattak be, és az épületeket erre a létszámra alakították ki. Ma évente 80- 90 diákot íratnak be, akik négy alapiskolába és egy speciális iskolába jutnak” – fogalmazott Lengyel. Elmondta, olyan alternatíva kidolgozását kérik, amely figyelembe venné a város valamennyi alapiskoláját, s az elemzésbe be kellene vonni külső szakembereket is. Ezzel azonosult a Koczkás Beáta (MKP) alpolgármester által képviselt városi tanács is, azzal, hogy amíg nincs meg a hosszú távú megoldás, a hiányzó pénzt az iskolafinanszírozási csomaggal oldják meg 2020-tól.