Még nem kérelmezték a névváltoztatást a perediek

A vágsellyei járásbeli községben március 10-én megtartott referendumon a választásra jogosultak 64,47 százaléka járult az urnákhoz. A szavazók 65,45 százaléka válaszolt igennel, és támogatta, hogy a község hivatalos nevét Tešedíkovóról Peredre változtatassák. Borsányi Gyula polgármester tegnap lapunknak elmondta, egyelőre a kérvény előkészítésén dolgoznak, a napokban szeretnék kikérni a Szlovák Tudományos Akadémia Ľudovít Štúr Nyelvtudományi Intézetének és egy történésznek az álláspontját is. A kérvényhez ezeket is szeretnék csatolni.

„A névváltoztatást a község az illetékes körzeti hivatalban kérelmezheti, a hivatal ellenőrzi és továbbítja a javaslatot a belügyminisztériumba. A kérelmet a tárcának egy szakemberekből – többek között a nyelvtudományi intézet munkatársaiból – álló bizottsága vizsgálja, hogy a javasolt elnevezés összhangban van-e a törvénnyel, mind történelmi, mind nyelvészeti szempontból. Ezt követően a tárca a javaslatot a kormány elé terjeszti, ugyanis a névváltoztatás kormányrendelet alapján hagyható jóvá a község beleegyezésével. A közigazgatási törvény szerint a község neve nem lehet túl hosszú, erkölcstelen, nemzetiséget és vallást sértő, vagy történelmi szempontból nem a községhez illő. Az elnevezés csak államnyelvű lehet” – nyilatkozott lapunknak Natália Hattalová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa.

Novák Veronika, a vágsellyei levéltár igazgatója elmondta, a Pered nem magyar, hanem történelmi eredetű elnevezés. „Ján Stanislav, a szlovák nyelvészet egyik legjelentősebb szaktekintélyének Slovenský juh című kötete szerint a Pered a Prédi szláv személynévből származik. Ebből a szempontból nem kellene, hogy probléma legyen, mert a jelenlegi kormány is kénytelen elismerni Stanislav véleményét. A magyar etimológiai szótár szerint szintén személynévből és nagy valószínűséggel szláv névből származik az elnevezés. Ezt a magyarázatot a korábbi népszavazásnál is benyújtottuk, akkor viszont más szemszögből vizsgálták az ügyet. Ezt az interpretációt az önkormányzat is csatolja majd a kérvényhez” – nyilatkozott Novák Veronika.

A település nevét 1948-ban az akkori állami közigazgatás változtatta meg. Egyebek mellett Peredet is szlovák történelmi személyiségről nevezték el. Adott esetben Tessedik Sámuelről, akinek apja szlovák településeken volt evangélikus pap.

B. Juhos Melinda