Másfél évig Szepsiben tanítóskodott

Szepsi. A város vezetése pályázatot hirdet Egressy Béni szobrának megalkotására. A szoborátadást a történelmi városrész felújításának befejeztével tervezik.

Kevesen tudják, hogy a neves zeneszerző, költő, tanító és színész rövid ideig, mindössze másfél évig Szepsiben tanítóskodott, 1830-ban és 1831-ben. Ezért szeretné a város a Szózat megzenésítőjének emlékét felejthetetlenné tenni. Az érdeklődő művészek szobor, mellszobor, esetleg dombormű kivitelezésében gondolkodhatnak, terveiket pedig június 30-án kell majd bemutatniuk azon a megbeszélésen, melyen a konkrét anyagi és egyéb vonatkozású feltételek is szerepelnek majd a megbeszélni valók sorában.

A pályázati felhívás Szepsi város hivatalos honlapján is olvasható. A célcsoportot nyilván magyar ajkú képzőművészek alkotják, hiszen a felhívás nemcsak a magyar, de a szlovák nyelvű internetes oldalon is magyarul jelent meg.

Egressy Béni, eredeti nevén Galambos Benjamin 1814. április 21-én született a Borsod megyei Sajókazincon. Apja református lelkipásztor volt, az ő kedvéért vette fel Béni, amint színi pályára lépett, az Egressy nevet. ĺgy tett Gábor bátyja is, a híres színész. Egressy Béni nyughatatlan, sokoldalú tehetség volt, színész, énekes, színpadi szerző és operafordító, zsoltárátdolgozó és cigányprímás, szövegkönyvíró és zeneszerző. Tehetsége teljes kibontakozását azonban rövid, 37 évig tartó életútja megakadályozta. Életművét a maga teljességében ma sem ismerjük. Mintegy 60 színművet és operaszöveget fordított le németből, franciából és olaszból. Erkel Ferenc három nagy színpadi műve, a Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán Egressy szövegére íródott. A zseniális librettista azonban már nem érte meg a Bánk bán bemutatóját. Legismertebb zenei alkotása máig a Szózat, a megzenésítésére kiírt pályázat fődíját, 20 aranyat Egressy Béni huszonkilenc éves korában, 1843-ban nyerte el.