Makovecz Imre-féle ülőfürdőről álmodnak a tardoskeddiek

A Kárpát-medence alatt a földkéreg az áltagosnál vékonyabb, ennek köszönhetően itt a geotermikus adottságok is igen kedvezőek. A föld belsejéből kifelé irányuló hőáram átlagos értéke 90-100 mW/m2, mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. Mifelénk tehát ezer méter mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a hatvan fokot, és ez így van Tardoskedden is, ahol 72 fokos termálvíz buzog föl a földből. A helyiek szerint pénz híján mégsem tudják úgy hasznosítani a geotermikus energiát, ahogyan szeretnék.

TERMÁLFÜRDŐ, HALASTÓ ÉS LOVARDA

„Az 1956-ban alapított, 1980-tól termálfürdőként ismert létesítményünket idén június 13-án nyitottuk meg a nyilvánosság előtt. Az elmúlt években már tapasztaltuk, hogy a helyi lakosok szégyenlősebbek, inkább a környékbeli fürdőhelyeket keresik fel. A mi strandunk elsősorban a fiatalok és a tágabb környék lakosai körében lett népszerű, ma már akadnak, akik családi kirándulóhelyként választják falunkat” – tájékoztatott Borbély Dezső, a községi hivatal műszaki szolgáltatásokat nyújtó részlegének vezetője. A városi zajból a csendes környezetbe menekülők számára a gyerek-, valamint az 1,4 méter mély medence használata mellett egyéb szórakozást is kínálnak. A putnoki halastóban horgászni lehet, egy nemes hal árával együtt a napi horgászengedélyt kétszáz koronáért lehet kiváltani. A faluvégi, községi lovarda is a helyiek és a turisták igényeit elégíti ki. Az ide érkező kirándulókat az ötven férőhelyes turistaszállóban tudják elszállásolni, napi 120 korona ellenében, ami magába foglalja a fürdődíjat. A strandon reggel tíztől este nyolcig tartózkodhatnak, a szálló mellett étkezde is található.

Amikor a néhány napja megnyitott fürdőbe veszem az utat, csak a barnára sült, kigyúrt izomzatú úszóedzőt találom a korszerűnek bizony nehezen mondható medencék mellett, na meg az évzáró műsort a strandon gyakorló alapiskolás gyerekeket. Mégsem egyedül érkezem strandszemlére. Egy csehországi házaspár ballag mögöttem, ők szálláslehetőség felől érdeklődnek. A deáki és a podhajskái termálfürdőket drágának találták, kispénzűek lévén olcsó, kevésbé igényes pihenésre vágynak. Megtudják, a sátrat nincs hol felverniük, marad a turistaszálló. Nem sikerül kivárnom, hogy maradnak-e, vagy sem. A vágsellyei Uher Éva viszont édesanyjával és barátnőjével rendszeresen felkeresi a helyi strandot. A harminchárom éves hölgy több tucat térdműtéten esett át, közérzetének jót tesz az itteni fürdőzés.

HATVANSZÁZALÉKOS ENERGIAMEGTAKARĺTÁS

A fürdőt az iskolától csupán néhány bérlakás választja el. Ezért nem csoda, hogy a községi képviselő-testület azt is fontolóra vette, hogy a restitúció során a tulajdonába kerülő telken idővel bővíthetné az üdülőközpontot. Megtudtam, az erdélyi, Makovecz Imre építész tervezte ülőfürdő másáról álmodnak a helyiek, amire talán uniós pályázattal lehetne is pénzt keríteni, de ahhoz, hogy terveket készítsenek és pályázzanak, ugyancsak sok pénzre van szükség, márpedig az nincs. S mindeddig nem akadt az ügyet valamelyest felkaroló vállalkozó sem.

A termálvizet jelenleg a fürdés mellett elsősorban a mezőgazdászok hasznosítják, ezzel fűtik ki a melegágyakat. „A helyi képviselő-testület már évekkel ezelőtt javasolta, hogy ezt a hőforrást az eddiginél jobban is ki lehetne, illetve ki kellene használni. Ekkor merült fel az iskola fűtésének a gondolata. Az, hogy a két létesítmény egymás szomszédságában található, szinte kínálja a lehetőséget, hogy ezt megfelelő módon kihasználjuk. Komoly összeget tudnánk megtakarítani, ami az oktatási intézmények jelenlegi helyzetében igencsak megfontolandó” – jegyzi meg Bencze István, a tardoskeddi községi hivatal főellenőre. Azt már a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének helyi elnökeként mondja, hogy az iskola öreg kazánházának őszi felújítása még nem jelentene akadályt egy ilyen korszerű elképzelés későbbi megvalósításában.

„A jelenlegi energiafogyasztás hatvan százalékát megtakaríthatnánk, ráadásul egy erre alkalmas hőcseretartály beépítésével megoldhatóvá válna, hogy az iskola fűtésére használt, valamelyest már lehűlt vizet visszajuttassuk a fürdő medencéibe újrahasznosítás céljából. Ezzel megspórolnánk azon vezetékes víz fogyasztását, melyet jelenleg a forró víz hűtésére használunk” – magyarázza Borbély Dezső. ĺgy télen is ki lehetne használni a fürdőhelyet egy, az épületet a medencékkel összekötő folyosó megépítésével. „A melegvizes fűtés környezetkímélő megoldás. E célra tehát kérhetnénk támogatást a környezetvédelmi-, vagy akár a régiófejlesztési tárcától is. Ötleteink, elképzeléseink vannak, de nincs, aki felkarolja őket. A községnek meg kell küzdenie a bővített hatáskörökkel kapcsolatos mindennapi feladatokkal, illetve az ezzel járó anyagi teherrel. Új terveket ugyan lehet szőni, azok megvalósításához pénzt keresni azonban embert próbáló akarat és türelem kéne” – jegyzi meg a műszaki szolgáltatások helyi vezetője.

A község képviselői jól tudják, hogy a falu fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges, komoly beruházásokkal járó hitelek visszafizetése folyamatosan megterheli a költségvetést. Újabb kölcsönök ésszerűtlen felvétele a település eladósodásához vezetne. A falubeliek számára e téren cseppet sem követendő a járási székhely, Érsekújvár példája, melynek csaknem valamennyi ingatlanját jelzálog terheli.