Magyarország is beleszólna a párkányi hulladék-feldolgozó ügyébe

A cég egy műanyag-feldolgozó üzem létesítésével kapcsolatban kérte a testület jóváhagyását. A működési engedélyt már 2013-ban megkapták.

Csontváz a szekrényben

Szigeti László (MKP) képviselő kérdését, hogy a város részéről ki hagyta jóvá a cég letelepedését, ki vett részt az ezzel kapcsolatos közmeghallgatáson és ki hagyta jóvá a tevékenységi körük módosításával kapcsolatos első beterjesztést, síri csend követte. A rendkívüli testületi ülésre beterjesztett anyagból csak az derül ki, hogy a műanyag-feldolgozó üzem letelepedési szándéknyilatkozatát Ján Oravec polgármesterkedése idején 2013 decemberében függesztette ki a hivatal. Ezzel kapcsolatban 2014 februárjában az ipari parkban közmeghallgatást tartottak. A kérdésre, hogy ez hogyan zajlott, Kornélia Slabáková alpolgármester, az akkori képviselők – Szigeti Lászlót is beleértve – és a hivatalvezetők sem tudtak válaszolni. A képviselők állítják: nem tudtak a közmeghallgatásról. Nem kaptak értesítést arról sem, hogy a cég 2016 augusztusában – Eugen Szabó polgármesterkedése idején – tevékenységi körének módosításával kapcsolatban a város állásfoglalását kérte. A város részéről azonban nem érkezett visszajelzés, amit a jogszabályok értelmében jóváhagyásnak minősítettek.

Nem kell showroom

A Vašo Invest most egy újabb módosításhoz kérte a város hozzájárulását. Egy másik hulladékfeldolgozó kapcsán kirobbant nemzetközi botrány után a polgármester úgy döntött, rendkívüli ülést hív össze, melyre meghívták a Vašo Invest képviselőit is. A cég prezentációjából kiderült, hogy egy teljesen új technológiával működő feldolgozóüzemet létesítenének Párkányban. A vállalat vezetői szerint kínai és amerikai befektetőktől is kaptak olyan visszajelzést, miszerint érdekli őket az új technológia, melyet eddig csak egyetlen helyen, a cég szeredi üzemében alkalmaznak. Ahhoz, hogy a technológia világszerte elterjedjen, a cég képviselői szerint szükség van egy újabb showroomra (mintaterem). A párkányi képviselők kétkedve fogadták az ötletet. A beterjesztett anyaggal kapcsolatban több pontatlanságra és hiányosságra hívták fel a cég képviselőinek figyelmét. Hosszas vita után végül úgy döntöttek, hogy elfogadják Vitkó Andrea (Híd) határozati javaslatát, amivel elutasítják, hogy Párkányban olyan üzem létesüljön, amely veszélyt jelenthet a városra és a régióra, mert működése környezeti és egészségi kockázattal jár.

Egymásra utalva

A testületi ülésen részt vett Bánhidy László, Esztergom alpolgármestere is. A testület jóváhagyása után ő is szót kapott. Nehezményezte, hogy Párkány vezetősége nem értesíti Esztergomot azokról a változásokról, amelyek markánsan és hosszú távon befolyásolják Esztergom és az egész régió jövőjét. „Szlovákia területén nincs olyan pont, ahol olyan iparterület lenne, mely egy másik ország fővárosához földrajzilag ennyire közel esne. Az uralkodó szélirányt és a víz mozgását tekintve Esztergom és környéke nagyon közel van ahhoz a létesítményhez, amit Párkányban terveznek megvalósítani. Ezért jó lenne, ha mi is kapnánk valamilyen információt. Most két és fél órán keresztül hallgattam a szlovák nyelvű prezentációt, és nem szereztem olyan információt, amit tovább tudok vinni Esztergomba. Ezt nagyon sajnálom, mert testvérvárosok vagyunk, és az elmúlt évek bizonyították, hogy nagyon egymásra vagyunk utalva. Szeretném, ha ez így maradna. Ha megfelelő információáramlás van, akkor van esély arra, hogy a legnehezebb ügyeket is megoldjuk” – mondta Esztergom alpolgármestere.

Nemzetközi ügy

Bánhidy László arra a nemzetközi botrányra utalt, amelyet egy másik, Párkányba tervezett feldolgozóüzem ügye robbantott ki. A tervezett üzem ellen – amely évente 20 ezer tonna autógumit és műanyagot dolgozna fel – Párkány képviselő-testülete, Esztergom önkormányzata és Komárom-Esztergom Megye Közgyűlése is tiltakozott. Az MKP petícióját közel nyolcezren írták alá. A beruházás ellen – civil kezdeményezésként – internetes aláírásgyűjtés is zajlott. A környezetvédelemmel foglalkozó Válaszúton Alapítvány közleményében kijelentette, a magyar földművelésügyi minisztériumban nemzetközi hatásvizsgálati eljárás indítását kezdeményezik, mert annak ellenére, hogy a tervezett üzem alig több mint egy kilométerre lenne a határtól, a magyarországi felet nem tájékoztatták a létesítményről. Szuhi Attila, az alapítvány szakértője elmondta, az üzem pirolízises eljárással kezelné a hulladékot, ami az uniós jogban hulladékégetőnek minősül. Az ilyen üzemek kibocsátása nagyban hasonlít a hagyományos égetők kibocsátásához, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, erősen szennyező és egészségkárosító toxikus szerves anyagok juthatnak a környezetbe. A tervezett üzem az uralkodó szélirány miatt nemcsak Esztergomot, hanem Dorogot, Tokodaltárót, Tátot is érintené.

A tervmódosítás a kulcs

Eugen Szabó, Párkány polgármestere szerint törvény írja elő, hogy a határon átnyúló környezetvédelmi hatástanulmányt milyen formában kell elkészíteni. A szlovák környezetvédelmi és a magyar földművelésügyi minisztérium hivatott arra, hogy ezeket a kérdéseket megvitassa egymással. Bilaterális egyezmény ezzel kapcsolatban a két ország között nincs. Miután megkapta Esztergom polgármesterétől a város állásfoglalását, arra kérte a minisztériumot, bővítse nemzetközivé a hatástanulmányt. Ígéretet tett arra, hogy ebben az esetben is hasonlóan fog eljárni. A párkányi testület a rendkívüli ülésen elfogadta Benyó Mónika (MKP) határozati javaslatát, amiben a területrendezési terv olyan módosítását javasolják, amely nem teszi lehetővé a város területén magas hőfokon működő hulladékfeldolgozó és hulladékhasznosító, valamint egyéb, a lakosság egészségét és biztonságát, illetve a környezetet jelentősen veszélyeztető technológiák és berendezések elhelyezését.