Lovász László a matematika rejtélyeiről Komáromban

Nem biztos, hogy minden újságolvasó tisztában van a nevével, de Lovász László a magyar matematika egyik legnagyobb élő alakja. A Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségét 2014 és 2020 között betöltő kutató és egyetemi oktató egyáltalán nem csak egy szokványos látogatást tett a SJG-ba. Édesapja és édesanyja is a bencés gimnázium diákjai voltak a 30-as években. Apjáról elmondta, bátorkeszi születésű „szegény parasztgyerekként“ került a komáromi bencés intézménybe, amelyre az emlékirataiban is kitért. „Leírta azt az összefogást, amit a falu tanítója a gimnázium, s annak tanárai személyesen tettek meg annak érdekében, hogy ide tudjon kerülni a bátyjával együtt. Aztán édesanyám is ebbe az iskolába járt, úgyhogy a családom – hogy is mondjam – itt kezdődött, ebben a gimnáziumban, ezért jöttem most nagy örömmel előadni” – hangsúlyozta.

A matematika rejtélyei

Lovász László csaknem egyórás előadásban értekezett a matematika tudományának különféle érdekes és rejtélyes oldalairól (illetve beszélt a két friss magyar Nobel-díjról is). Erőteljes történeti mélységet adott az értekezésének, leszögezve például, hogy a matematika „folyása” időnként nagyon lassú lehet. Az eredmények elsősorban „a gondolkodásunk lehetőségeit tágítják“, hasznosításuk pedig nem azonnali. Ezzel kapcsolatban felvázolta az ellipszisek, illetve a kúpszeletek felhasználásáig tartó mintegy történeti ívet. Az ellipszisek tulajdonságait Pergai Apollóniosz (i.e. 2-3 sz.) írta le először pontosan, ám ezek felhasználására csak 1600 körül – vagyis 1800 évvel később – került sor Kepler által, aki az ókori eredményeket alkalmazta a bolygók pályájának leírásánál. Mondani sem kell, hogy ez aztán a hajózás számára is fontos lehetőségeket nyitott meg, mivel a hajósok így pontosabban tudtak tájékozódni a nyílt vizeken. A következő mérföldkövet aztán Descartes érte el a 17. században, ma pedig már ott tartunk, hogy egyebek mellett az orvostudomány alkalmazza az ellipszisek tulajdonságait – például a vesekövek ultrahangos kezelésénél.

Mindehhez aztán az előadás végén kapcsolódott vissza Lovász László, hangsúlyozván, hogy nem más, mint az alapkutatás – vagyis nem valamilyen azonnali, haszonelvű gyakorlati alkalmazás – biztosította az ellipszis tulajdonságainak leírását és megértését.

„Ezt nagyon sokan kérdőjelezik meg a világban. A politikusok szeretik azt mondani, hogy minek az alapkutatás, foglalkozzunk a közvetlen anyagi haszonnal”

– zárta az értekezését.