Léva. A város is állítson szobrot – lehetőleg egy központi, forgalmas helyen – Milan Rastislav Štefániknak – szorgalmazza Vincent Mozdík, a Matica slovenská helyi alapszervezetének elnöke.
Lesz Léván Štefánik-szobor?
Mozdík helyszínként a Hősök terét, személyiségként pedig Milan Rastislav Štefánik tábornokot látja a legalkalmasabbnak. Elmondta, minden városnak megvan a maga szobra: Zsolnán Hlinka-szobor, Nyitrán Cirill és Metód szobra, Komáromban a Klapka-szobor. Léván ezzel szemben egy olyan központi helyen – mint amilyen a főtérnek számító Hősök tere – még mindig az elesett szovjet hősök emlékműve áll. Mozdík felhívta a városvezetés figyelmét arra, hogy most körülbelül félmillió koronából megoldható a generális emlékéhez méltó szobor felállítása, míg ez az összeg néhány év múlva 4-5 millióra rúghat.
Ürge Éva, a városi hivatal területfejlesztési, környezetvédelmi és építésügyi osztályának vezetője reagált a felvetésre. Elmondta, a városi képviselő-testület már elfogadott egy kötelező érvényű területrendezési tervet, melynek nem része szobor állítása az említett helyen. A Hősök tere egyelőre parkolóként működik – s amíg a város nem tudja megoldani 120-150 gépkocsi parkolásának problémáját, nem is változik a helyzet – , egy parkolóban pedig Ürge Éva szerint méltatlan lenne egy ilyen szobrot elhelyezni.
A városi park bővítésével létrejött Štefánik-park azonban éppen azzal a céllal jött létre, hogy szobroknak, emlékműveknek is otthont adjon. E célra számlát is nyitott a város, és javasolják, a jövő évi költségvetésben megfelelő összeg biztosítását is. Mozdík szerint a Hősök térének van egy virágágyásokkal díszített része, ahol elképzelhetőnek tartja a szobor felállítását, s a tér amúgy is védett hely, ellentétben a gyér látogatottságú parkkal, ahol minden szobrot előbb-utóbb megrongálnak.
A tábornok első szobrának hányatott sorsa
Léva. Az 1920-as évek elejétől a városban már állt egy szobra Milan Rastislav Štefániknak, amelyet 1938-ban – a szlovák–magyar határ változtakor – Nyitrára szállítottak. Az alkotás a második világháború után néhány évig a mai Andrej Vrábel Gimnázium épülete előtt állt, majd ismét ledöntötték, és – a legendák szerint – darabokra fűrészelték, beolvasztották. (fm)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.