Kultúra határok nélkül a keleti végeken

A Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke elmondta, a projekt általános célkitűzése megteremteni a feltételeket a határ menti régiók kulturális örökségén alapuló helyi idegenforgalmi fejlesztés kapacitásának hatékony felhasználásához. „A The Cross-Border Culture Art Space cím alatt futó projekt célja a részt vevő 3 kulturális szervezet együttműködésének erősítése a turisztikai és kulturális programok, határon átnyúló tevékenységek és rendezvények fejlesztése terén, hozzájárulva a régió lakosságának társadalmi, gazdasági fejlődéséhez és jólétéhez. Ez az együttműködés ezen kívül elősegíti a helyi kultúra előmozdítását és a történelmi örökséggel rendelkező épületek megőrzését. A részt vevő intézmények a határokon átnyúló kulturális központok szerepét fogják ellátni. A határokon átnyúló kulturális művészeti tér fő feladata egy közös platform létrehozása a célrégiók népszerűsítésére, mint közös idegenforgalmi célpontra, amely alapját képezi a közös kulturális eseményeknek, a helyi borászati és a gasztronómiai piac megteremtésének, valamint a promócióknak és képzési tevékenységeknek a kulturális vezetők és a helyi termelők számáraˮ – magyarázta Gabri Rudolf.

Rotációs módszer

Az elnök elmondása szerint a projekt azért is jött létre, mert a keleti régióban, egész pontosan a Bodrog- közben és az Ung-vidéken meglátásuk szerint eléggé kaotikusan szerveződnek a kulturális rendezvények. Nincs egy olyan naptár vagy átfogó nyilvántartás, mely kellőképpen informálná az embereket arról, mikor, hol, milyen rendezvény vagy esemény várható. „Az egészben az a legrosszabb, hogy ezzel az úgynevezett mesterséges határral elzárt régió (Szlovákia, Magyarország és Ukrajna találkozása) egymásról sem tud. Mi úgy érezzük, hogy a kultúrát itt egyben kell tálalni és eladni, hiszen Sárospataktól Munkácsig igazából szinte minden fontos helyszín egy nap alatt bejárható. Éppen ezért szeretnénk elérni azt, hogy a rendezvényeket a határok figyelembe vevése nélkül szervezhessük. A cél elérése érdekében mindhárom ország területén egy építészeti, egy néprajzi és egy kulturális felmérést hajtunk végre, hogy az ebből létrejövő tananyagot közművelődési szakemberek képzésére fordíthassuk. Mindhárom országból tíz szakembert választunk ki, ők az elméleti tananyag elsajátítása mellett fizikailag is bejárnák és megtapasztalnák a szóban forgó régiókat. A tapasztalatszerzés mellett a rendezvények szervezésébe is bekapcsolódnának, melynek köszönhetően később saját régiójukban is alkalmazhatnák a külföldön kipróbált módszereketˮ – magyarázta Gabri Rudolf.

Egymástól tanulni

Az elnök úgy véli, hogy míg a kelet-szlovákiai Ung-vidéken vagy a Bodrogközben viszonylag jobban működik a rendezvényszervezés és a velük párhuzamos marketing, Kárpátalján sokkal emberibb a vendéglátás, a vendéglátók jóval közelebb tudnak kerülni a vendégekhez. „A mi és a magyarországi kollégák »előrehaladottsága« szerintem pusztán annak köszönhető, hogy hamarabb nyitottunk a nagyvilág felé, így érhető módon valamivel előrébb járunk. Ettől függetlenül a kárpátaljaiak szívélyessége és mentalitása kimondottan példaértékűˮ – magyarázta Gabri. Mint kiderült, a keleti szomszédainkkal szembeni előny ellenére itthon sem könnyű felkelteni az emberek érdeklődését, sőt mi több, a hónapok óta tartó vírushelyzet sem könnyíti meg a kulturális intézmények dolgát. „A nagykaposi Magyar Ház is szem előtt tartja az emberek igényeit. Vasárnapi iskolánk működik, a kicsik számára pedig ringatóórákat tartunk. Nálunk találkoznak a cserkészek, és itt próbál az egyik helyi énekkar is. Aktívak vagyunk, de még bőven van hová fejlődnünk. A látogatottság növelése érdekében nemrégiben beindítottuk a háztáji piacot, ami órási siker volt, de a koronavírus miatt ezt is leállítottuk. Nyilvánvaló, hogy az emberek becsalogatása állandó kihívást jelent, éppen ezért tartjuk olyan fontosnak ezt a projektetˮ– mondta a társulás elnöke.

Kézzel fogható fejlesztések

Mint kiderült, a Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014– 2020 (ENI) keretében megvalósuló, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló projektből infrastrukturális beruházásokra, többek között a nagykaposi Magyar Ház szociális helyiségének kibővítésére, az Erdély János Múzeum modernizálására, illetve a Mécs László Könyvtár bővítésére is sor kerül. „A nálunk megtekinthető 56- os emlékszoba az egyetlen olyan felvidéki emlékhely, amely részletesen bemutatja az 1956-os forradalom felvidéki történéseit. Ez a mi büszkeségünk, hiszen rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk ennek kapcsán. Nem egyszerű feladat a mai világban lokális szinten megmozgatni az embereket, de kellő erőfeszítéssel hiszem, hogy ezen is tudunk változtatniˮ– zárta az elnök.