Közösségi biokertészet Galánta mellett

Tavaly ősszel vásárolta meg a területet Jozef Vince és felesége, Eva Vinceová, mert nyugodtabb életre vágytak. “Feleségemmel Ógyalláról származunk, majd 15 évig éltünk Pozsonyivánkán, ahol IT-szakemberként dolgoztam vezető beosztásban. Életmódváltást terveztünk, de nem várt események is közbeszóltak. Már belekezdtünk az farm kialakításába, amikor elvesztettem a munkám, így hát eldöntöttük, hogy teljes erőbedobással ezen fogunk dolgozni” - kezdte a történetüket Jozef Vince. 

Nem csak kikapcsolódás

“Eleinte úgy gondoltam, csak egy rövid időre megpihenek a számítógépes munkától, de valószínűleg nem csak egy kis kikapcsolódás lesz, hanem megmaradok ennél, hosszú távra tervezek. A természet, a madárcsicsergés, a szél nem található meg egyetlen irodában sem. Gyerekként kertes házban laktunk mindketten, nem állt távol tőlünk a kertészkedés. Amikor Pozsonyivánkán laktunk, először a teraszt ültettem be, majd a bérház udvarát, de az is kevésnek bizonyult, így végül itt kötöttünk ki. Sokat olvastam az amerikai, a svéd és a francia szakirodalmat a különböző kertészeti modellekről, majd úgy próbáltam meg összefésülni a megszerzett tudást, hogy az itteni feltételekhez tudjam illeszteni azokat. Eredetileg másfajta kertészkedést terveztünk. Hegysúron van egy félig robotizált módszerrel működő kertészet, ahol két ember gazdálkodik két és fél hektáron. Ezt a módszert szerettük volna itt is bevezetni. Eddig 4 ilyen farm működik Szlovákiában, mi szerettük volna az ötödiket létrehozni, ezért is lett a nevünk “az ötös számú ökofarm”, vagyis Ekofarma č. 5. Hosszabb ideje kerestük a megfelelő helyet, amikor rátaláltunk erre. Legalább két és fél hektáros területre volt szükség. Amikor azonban elkezdtük kiépíteni a közműhálózatot és megtisztítani a területet, akkor akadályokba ütköztünk, ezért változtattunk a terveken” - magyarázta Jozef Vince.

Ötszáz gyümölcsfa

“Harminc éve nem volt megművelve a terület, rengeteg magról kelt gyümölcsfa nőtt ki az évek során az eredeti gyümölcsös mellett. Van körte, alma, szilva, meggy, a kert egyik szélén diófasor húzódik végig. A meggyfákról nagyjából 200 kg gyümölcsöt szüreteltünk le, abból lekvár és némi pálinka készült. A szilvából ugyancsak lekvárt főztünk. Az almából kompótot, almalevet készítettünk, de egy részét le is fagyasztottuk, illetve megszárítottuk. Ha ki akartuk volna vágni a fákat, akkor megbontottuk volna az egész ökoszisztémát, az összefüggő növényállományt. A polgármesterrel megtárgyaltuk a lehetőségeket és az Állami Környezetvédelmi Hivatal munkatársa is ellátogatott ide, hogy elmagyarázza, nem vághatunk ki mindent, megvannak a lépései ennek a folyamatnak. A törvény alapján minden kivágott fa helyett hármat kell ültetni. Itt volt nagyjából ötszáz kivágásra váró fa, egyszerűen nem lehetett volna megoldani, hogy annyit elültessünk, hiszen az egész városban nincs annyi beültethető terület, ahol ennyi elfért volna. Emiatt nem kezdtük el a fák kivágását. Ehelyett kerestünk egy olyan részt, amely viszonylag tiszta volt, így csak három-négy kisebb fát kellett kivágni” - mondta el a farm tulajdonosa. Idén tavasszal elegyengették a talajt és mostanra már szépen megnőtt minden, sőt, vannak helyek, ahová már másodszor ültettek valamit. Ahogy fogalmaz, fárasztó, nem könnyű, sok időt igénylő, de kellemes ez a munka. 

Megművelhető kert kiadó

A megtisztított területen úgynevezett közösségi kerteket alakítottak ki, vagyis egy darab földet olyan embereknek adtak, akik maguk szeretnének termelni. A farm 4 hektáros területen fekszik, 25 áras területet tisztítottak meg a bozóttól, ebből 10 ár a közösségi kert, ahol négy család gazdálkodik a tulajdonoson kívül. Mindig közös megegyezéssel döntik el, ki mit szeretne termeszteni, egymástól kérnek tanácsot, mert a tulajdonosnak több tapasztalata van. Nem használnak vegyi anyagokat, hanem csupa növényi és természetes növényvédőszert alkalmaznak, péládul vízben áztatott csalánt, komposztált leveleket, porganét, szárított kávézaccot, helyben előállított faszenet. “A talajba keverve nagyon jó termostabilitást biztosít, továbbá megköti a nedvességet, a levegőt, a tápanyagokat” - tudtuk meg a gazdától, aki fontosnak tartja, hogy rendszerben gondolkodjanak. 

Újrahasznosítanak

Az ökokertészkedéshez az is hozzátartozik, hogy a lebomló hulladékot komposztálják. A levágott faágakat ledarálják és mulcsot készítenek belőle a fák alá. Minden lehetséges dolgot igyekeznek újrahasznosítani, újrafelhasználni. Az egykor itt található szőlősből szinte már csak a betonoszlopok maradtak meg, azokból készült a kerítés. Azokat, amelyek már tönkrementek, elrepedtek, kalapáccsal szétverték és a betonzúzalékot a szerszámosházikó alapjába használták fel. A szétszedett oszlopok vasbetéteiből karó készült a paradicsom mellé. Raklapokból készült egy tárolóbódé, a házikó lépcsője, illetve a víztartály és a szolárpanelek alapja. Az elektromos áramot a napenergia felhasználásával nyerik. Mivel a terület külteleknek számít, szükség volt arra, hogy villanyáramot vezessenek oda, ám az rendkívül költséges lett volna. Helyette a napelemes megoldást választották. “Nagyszerű dolog, mert tudunk világítani, tudjuk működtetni az öntözőberendezést. Mivel a csöpögtetőrendszer is napelemre működik, akkor kapnak több vizet a növények, ha erősebben süt a nap. A vízcseppek közvetlenül a növénytövekhez jutnak, így nem tesznek kárt a növényben akkor sem, ha épp nagy a forróság” - tudtuk meg Jozef Vincétől.

Bővítenék a kerteket

A továbbiakban szeretnének még nagyobb területet megművelni, majd jövőre bérbe adnának ágyásokat. “Tudom, hogy egy bizonyos területen nagyjából mennyi zöldséget tudok megtermelni. Azok számára, akik nem tudnak vagy nem akarnak zöldségtermesztéssel foglalkozni, bizonyos összegért megtermelnénk az általuk kiválasztott terményeket. Lényegében megfizetnék a kertész munkáját. Az előnye, hogy bármikor idejöhet megnézni, hogyan fejlődik a zöldség, megkóstolhatja, leszedheti magának, vagy leszedjük helyette. Ha az adott területen sikerül a vártnál nagyobb mennyiséget kitermelni, az a bérlő haszna. Egyelőre ez még csak terv, mindkét fél számára vannak kockázatok, nem tudom, mennyire fog működni, de szeretnénk kipróbálni. Előfordulhat, hogy az illető előfizet 10 kg borsóra, de sikerül 12 kg-t megtermelni, de az is meglehet, hogy nem lesz kedvező az időjárás, és csak 8 kg-t sikerül megtermelni. Ez egy újkeletű dolog mifelénk, közösség által támogatott mezőgazdaságnak nevezik. Ideális esetben a terület 70 százalékán megtermelt zöldséget el tudnánk így adni előre. Az idei év a tanulás és kísérletezés éve: meg kell találnunk a felhasználókat és meg kell mutatnunk magunknak és az ügyfeleknek is, hogy képesek vagyunk rá. Egyelőre kevés a visszatérő vásárló, de úgy tűnik, van iránta érdeklődés. Elég sok árut szállítunk Pozsonyivánkára az ismerőseinknek, de mindig jönnek újak is” - magyarázta a farmtulajdonos. Jelenleg sárgarépa, petrezselyem, újkrumpli, hagyma, cékla, fokhagyma, cukkini, dinnye, paprika, paradicsom szerepel a kínálatban. A házaspár azért tartja fontosnak a környezetbarát megoldásokat, mert ezzel szeretnének legalább kis mértékben hozzájárulni a Föld egészségvédelméhez, a környezet szebbé tételéhez. “Hogy megtehessük azt, hogy kihúzzuk a földből a sárgarépát, megtöröljük és már ehessük is. Az alapfilozófiánk, hogy 24/7-es nyitvatartási rendszerben működjünk. Ez azt jelenti, hogy bárki bármikor idejöhet vásárolni, vagy csak megnézni, mit csinálunk. Remélem, hogy jövőre még néhányan csatlakoznak, és akkor valóban közösségi jellege lesz a kertnek. Tervezzük, hogy nyílt napot tartunk, hogy minél többen tudomást szerezhessenek az itt található lehetőségekről.  Egyszer valamikor a vásárlóink és a szimpatizánsaink részére szívesen rendeznék a farmon egy rock koncertet vagy más rendezvényt” - tette hozzá Jozef Vince.

Állatokat is tartanának

A jövőben állatokat is szeretnének tartani a farmon, de ahogy a gazda fogalmazott, mindent csak szépen sorjában lehet, ez egyelőre még csak távolabbi terv. Egy tyúkólat már beszereztek, jobban mondva megmentettek, mivel valaki ki akarta dobni, inkább idehozták. Amint lesz rá idő, rendbe teszik és tyúkokat is vásárolnak, hogy majd tojás is legyen a zöldségek mellé. A telek hátsó részében található gyümölcsfák közé a jövőben csirkeólakat szeretne telepíteni úgynevezett “chicken tractor”-os megoldással. “Egy 3x4 méteres ketrecet kell elképzelni, amely alá 40-50 csirke fér el. A módszer lényege, hogy a ketreceknek nincs alja, csak teteje, így minden nap arrébb lehet helyezni a füves területen, tehát folyamatosan friss füvet tudnak legelni a csirkék, illetve folyamatosan trágyázzák a területet és megeszik a bogarakat, kukacokat” - tette világossá Jozef Vince. 

Vannak érdeklődők

Miriam Károliová, az egyik itt kertészkedő beszélt arról, hogy megy a zöldségtermesztés a közösségi kertben: “Miután letermett a cukorborsó és a retek, paradicsomot, paprikát, uborkát ültettünk, de van eper és dinnye is, továbbá répa, petrezselyem. Munka mellett kertészkedünk, csak saját használatra. Mindig is bérházban laktam, ezért is vagyok hálás, hogy van lehetőségem erre. Főleg azért vonzott, mert vegán vagyok, tehát kizárólag növényi ételeket fogyasztok, ezért rendkívül jó dolog, hogy teljesen vegyszermentes zöldséget fogyaszthatok, illetve tudom, hogy mi kerül a tányéromra. Egészen beleszerettem ebbe a munkába, kikapcsol az itt töltött idő. Csak idén márciusban kezdtünk itt kertészkedni, de elégedett vagyok a terméssel. Habár hozzá kell tennem, hogy az őzikékkel meggyűlt a bajunk, megették a karalábét, ezért el kellett kerítenünk a kertet, hogy megvédjük a betolakodóktól. A levéltetvekkel és más rovarokkal is fel kell vennünk a harcot, folyamatos tanulás és kihívás a kertészkedés, de a tulajdonosok soha nem hagynak minket magunkra, a kezdetektől támogatnak és segítenek mindenben” - mondta el mosolyogva. 

Dušan Szem ugyancsak tagja a közösségnek: “Világéletemben rajongtam a természetért. Korábban az élelmiszeriparban dolgoztam, egy állatfarmon, ahol szintén a vegyszermentes módszereket alkalmaztuk, de a zöldségtermesztés is így folyt. Öt évig kertészként is tevékenykedtem, tehát közel áll hozzám ez a fajta kertészkedés. Egy koreai cégnél dolgoztam, amelyhez három és fél hektáros kert is tartozott. Rengeteg fa és bokor volt ott, olyan embert kerestek, aki rendbentartja azokat. Már ott elkezdtek érdekelni a dísznövények, virágágyásokat alakítottam ki. Az itt található közösségi kertről a Galántai Újságban olvastam, felkerestem a tulajdonost, és nagyjából két hónappal ezelőtt kezdtem el a munkát. Többségében virágokat termesztek, de van már néhány paradicsom és paprika is, és földicseresznyét is telepítettem, az is szépen fejlődik. A saját örömünkre csináljuk. Kijövünk ide, kicsit dolgozunk, meglocsoljuk a növényeket, elbeszélgetünk, közben megiszunk egy sört és jól érezzük magunkat. Mivel évekig nem termesztettek itt semmit, csak vadon nőttek a növények, ezért rendkívül jó minőségű a föld, nagyon hamar megnő minden, amit elültettünk.”