Közösen nyújtanának segítséget a kis költségvetésű önkormányzatoknak

Esztergom. Az Ister-Granum Eurorégió tavaszi közgyűlésén a szlovákiai és magyarországi polgármesterek arról is határoztak, mely önkormányzat milyen arányban járul hozzá a szervezet szolidaritási alapjához. Fontos döntésről lenne szó, ugyanis a kevésbé tehetős helyhatóságoknak ebből az alapból teremtenék elő a 2007 és 2013 közti uniós pályázatokhoz szükséges önrészt vagy annak egy hányadát. Annyi már biztos, hogy a pályázati önrész (vagyis a települési önkormányzat által fizetett hányad) megállapításakor az adott falu vagy város lélekszámát is figyelembe veszik majd. A településeket ebből a szempontból négy kategóriába sorolták. Az első csoportban (tízezres lélekszámig) a pályázatban közvetlenül érdekelt települések az adott projekt önrészének 20 százalékát, a többiek pedig a 80 százalékát fizetnék. A második kategóriában (10001 lakostól 30 ezer lakosig) az érintett városok az önrész 30 százalékát, a harmadik csoportban (30 ezertől 50 ezer lakosig) az önerő 40 százalékát, s végül a 50001–110000 lakosú településeken az adott projekt önrészének felét fizetnék meg. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatát az egyes települések önkormányzatainak is jóvá kell hagyniuk.

A tanácskozáson egyelőre az eurorégió szolidaritási alapjának létrehozását is elnapolták – ebbe az alapba azok a városok és falvak fizetnének be, amelyek jelentősebb iparűzési adóbevétellel rendelkeznek. Az alapból a legszegényebb önkormányzatokat támogatnák, hogy helyi beruházásokat valósítsanak meg. A pénzért pályázniuk kellene, s egyszeri támogatás formájában utalnák át. Ezt a pontot a többi közt azért is napolták el, mert Szlovákiában nincs iparűzési adó, miként a párkányi oldalon ipar sem nagyon, egyedül Párkány tudna beszállni a szolidaritási alapba, ám kérdéses, milyen formában.

Teleházak, árvízvédelem és kikötők

Az IGE a már jóváhagyott 15 pályázati projektjavaslat mellett további nyolc tervezet kidolgozását határozta el, többek közt teleházak létesítését, árvízvédelmi rendszer kialakítását, a dunai személyi vízi átkelés biztosítását és kikötők megépítését Dunamocs és Süttő, Karva és Lábatlan, Muzsla és Nyergesújfalu közt. Továbbá kerékpárút és borút kialakítását, valamint a börzsönyi kisvasút (amely egykor az államhatárt átszelve Ipolypásztóig működött) újraindítását. (buch)