Közös történelmünkre emlékeztet

Komárom. A komáromi ortodox zsinagóga megépülésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak vasárnap délután a városban. Az 1907-ben elkészült Ispotály utcai épületet 1944-ig használták ortodox zsinagógakért, és 1955-ig volt a zsidó hitközség tulajdonában. Később raktárként használták, a rendszerváltás után pedig az idősek otthonának részévé vált.

Várnai Gábor kántorjelölt énekét követően Fináli Gábor rabbijelölt szólt az egybegyűltekhez. A napokban a zsidóság a fény, a szeretet ünnepét, a Hanukát ünnepli; a szónok szerint e tábla is a reményt hirdeti. Pasternák Antal, a komáromi zsidó hitközség elnöke felelevenítette a zsidóság kettéválásának történetét: a végzetes szakadásra 1868 decemberében került sor, amikor létrejött a hagyományokhoz szigorúan ragaszkodó ortodox és a liberálisabb neológ irányzat. Komáromban minkét tábor híveinek külön zsinagógája volt, az ortodoxoknak kettő is, egy kisebb a Menházban, és egy nagy, amely most 100 éves. A második világháború előtt közel háromezer fős zsidó közösség élt a városban, számuk mára 50-60 főre tehető. Azok, akik túlélték a haláltáborokat, nagyrészt Izraelbe és Amerikába vándoroltak ki.

Az ünnepségen jelen volt Várady Lajos, Magyarország pozsonyi nagykövetségének tanácsosa, Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere, Hortai Éva és Szabó Béla alpolgármester, valamint Eva Ipóthová, a nyugdíjasotthon igazgatója. Bastrnák Tibor szerint az ilyen és ehhez hasonló emléktáblák segítenek abban, hogy a felnövekvő generációk hitelesebb, valósabb képet kapjanak az elmúlt történelmi időszakról, tudatosítsák, hogy történelmük – zsidóké és nem zsidóké, befogadóké és érkezőké, a többségé és a kisebbségé – közös. Pasternák Antal két fényképpel ajándékozta meg az idősek otthonát, az egyik a zsinagógát ábrázolja, a másik az egykori ülésrendet a zsinagógában. A táblaavatás koszorúzással ért véget.