Középpontban Madar múltja és értékei

Az iskola igazgatói irodájában Szász Veronika jóleső lelkesedéssel adja kezünkbe munkájuk eredményét. A kis híján 100 oldalas olvasókönyv Madar történetét és néprajzi jellegzetességeit gyűjti egy csokorba. Az ikerkiadvány pedig egy 163 oldalas gazdagon illusztrált, QR-kódokkal is ellátott munkafüzet. A két kötetet jegyző szerzőötös közül mindnyájan az iskola alkalmazottai. Szász Veronika mellett Fišer Angéla, Ollé Katalin, Mácsodi Anna és Ficza Erzsébet dolgozott a kiadványokon, a munka 2019 őszén indult és idén nyárig tartott.

Egy csokorba kötni
„A munka a dunaszerdahelyi Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet (SZMMI) felkérésével kezdődött el egy évvel ezelőtt. Akkor a kollégákkal először elkészítettünk egy előzetes beszámolót, majd elkezdtünk dolgozni a munkafüzeten. Kutattak a kolléganők minden témakörben, ami szép és maradandó érték Madaron: például a népi hagyományok, szokások, kézimunkák, népviselet után. Az egész előzménye viszont az volt, hogy 10 éve indult a Kincskeresők országos konferenciája, amelyre a diákok különböző gyűjtéseket vittek a lakóhelyeikről. Két kolléganő minden évben rendszeresen elkísérte oda a gyerekeket, tehát nekünk már volt 10 darab elkészített anyagunk, amelyekből ki tudtunk indulni. Mindig kerestük annak módját, hogy miként lehetne ezt egy csokorba kötni” – meséli a hátteret az igazgató, majd viccesen megjegyzi a valójában nagyon is komoly tényt, hogy a koronavírus okozta tavaszi iskolaleállás legalább arra jó volt, hogy gyorsabban haladjanak az írással. Ebben egy projektvezető is segítette őket Rancsó Andrea személyében, akit Huszár László, az SZMMI igazgatója rendelt hozzájuk.

Helyi értékek nyomában
Az iskola gyakorlatilag néprajzi kutatást is végzett. „Nem az iskolánk népszerűsítése volt a fő cél, hanem az, hogy ezek az értékek eltűnőben vannak. Még élnek idős emberek a faluban, és sok mindent meg tudunk tőlük kérdezni” – magyarázza Szász Veronika. Hozzátette, hogy már több helyről érkeztek hozzájuk pozitív visszajelzések a kiadványokról. Vannak olyan iskolák, ahol fontolgatják, hogy követnék a madariak példáját. Hasonló projektre egyébként eddig a hetényi iskolában volt példa.
„Most dolgoznak azon a kolléganők, hogy ki melyik tantárgyba, melyik órájába tudja beépíteni ezt az anyagot. A 3. évfolyamtól kezdenek megismerkedni a munkafüzet tananyagával, és körülbelül a 7. osztály befejezésével jutnak el a végére. Alkalomszerűen fog ez történni, amikor az államilag kiadott tananyaggal összhangba tudják hozni” – mondja az igazgató. Leszögezte, hogy most már tudatosabban a madari hagyományokra építenek, s nem általános mintákból építkeznek.
Így például a lakodalmas szokásoknál a munkafüzetben szerepelnek forrásértékű madari fényképek. A QR-kód segítségével egy Ág Tibor által 1959-ben gyűjtött helyi népdalt is meghallgathatnak a gyerekek. Emellett az iskola névadójáról, Édes Gergelyről is szerepel benne egy rész, ahol ki lehet színezni a lelkész-költő nemzetségének címerét. A helyismeretre is odafigyeltek a szerzők, így a gyerekek Madar helyneveivel is találkozhatnak a munkafüzetben, amelyeket a falu régi térképére rajzolhatnak be. Ez csak három példa volt, de soktucatnyi hasonló tematikus foglalkozást rejt még a kiadvány. Emellett többek között „kúcsos” kalácsot sütöttek, tökfaragást, vagy karácsony- és húsvétvárást eddig is csináltak az iskolában, a kötetekkel azonban még interaktívabbá válhatnak ezek a foglalkozások.

Közös támogatás
A kiadványok megjelentetése széles körű anyagi és szervezeti támogatással jött létre. Nyitra megye és Madar önkormányzata mellett a SZMMI, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének Madari Alapszervezete, a Hungarikum2020, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma valamint számos, zömmel madari magánszemély és helyi magánvállalkozó is segítette a projekt megvalósítását. A kiadványokat október végén ünnepélyes keretek között mutatták volna be Madaron, de a hétfői járványügyi intézkedések fényében megtartása bizonytalanná vált. A bemutatóra a gyerekek ezekben a hetekben tanulják be a madari lakodalmas népszokásokat.

Vidéki kihívások
A teljes szervezettségű Édes Gergely Alapiskolába jelenleg 82 diák jár. Idén 8 elsős kezdte meg itt az iskolaéveit. Aki tisztában van a vidéki iskolák helyzetével és a fejkvótarendszer által kijelölt mozgástérrel, az pusztán a számokból is láthatja, hogy Madaron sincsenek egyszerű helyzetben. A mintegy 1400 lakosú település ráadásul abba a „falusávbaˮ tartozik a Vág és Garam közén, amely egyenlő távolságra van a környező városoktól. Az önkormányzat persze támogatja a tanintézményt, az épület tetőcseréjét és a fűtés modernizálását is fedezte. Mint szinte minden iskolában, úgy itt is a a diákok alacsony létszáma jelenti a legnagyobb gondot. „Kevés gyerek születik a faluban. Ráadásul még az is megesik, hogy a szülők a környező települések intézményeibe hordják a csemetéiket. Hogy változtathat-e ezen a helyi értékekről szóló projekt? Remény van arra, hogy részben igenˮ – állítja Szász Veronika.