Kovács László pedagógus, történész kapta az idei Patria díjat a helytörténészek országos találkozóján

A Pro Patria Honismereti Szövetség, a Csemadok Országos Tanácsa, a kulturális szervezet érsekújvári területi választmánya és udvardi alapszervezete, valamint a község önkormányzata és a somorjai Bibliotheca Hungarica közös rendezvényén megkoszorúzták a kitelepítettek és deportáltak emlékoszlopát, ahol Farkas Tibor, Udvard alpolgármestere mondott beszédet, majd a találkozón hangsúlyozta, a község önkormányzata mindig lelkesen csatlakozott a találkozó szervezéséhez. A jelenlévők egyperces néma csenddel emlékeztek meg Koncsol Lászlóról, a Pro Patria Honismereti Szövetség korábbi elnökéről, József Attila díjas irodalomkritikusról, helytörténészről, költőről, műfordítóról, aki 2021-ben részesült Patria díjban. Csaknem valamennyi találkozót megtisztelte jelenlétével, kivéve a legutóbbit, amikor betegsége már nem tette lehetővé, hogy részt vegyen az udvardi összejövetelen. A helytörténészek találkozóján részt vett Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, Köteles László alelnöke, Sztruhár Izrael Diana, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke, elnökségi tag és Neszméri Tünde elnökségi tag, továbbá Salgó Tibor, a helyi szervezet elnöke. Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára a Pro Patria Honismereti Szövetség alapítója elmondta, a Patria díjat huszadik alkalommal ítélik oda olyan egyéneknek és szervezeteknek akik, illetve amelyek a honismereti munka elkötelezettjei. Horváth László, a somorjai gimnázium tanára méltatta az idei kitüntetett, Kovács László munkásságát. „Olyan emberről van szó, akinek az életútját nagyban meghatározták a csehszlovákiai, szlovákiai, felvidéki magyarság sorsának eseményei és azon kevesek közé tartozik, akik idővel maguk is formálták, alakították ezen eseményeket. Pedagógusként, csemadokosként, helytörténészként, népművelőként és egy nagyon rövid ideig politikusként is mindig tette a dolgát” – mondta Horváth László. Kovács László tanár úr Csallóközcsütörtökön született 1946-ban, a helytörténészek találkozóján bemutatták gazdag életútját, kitérve arra az időszakra is, amikor a zsérei kulturális élet köztiszteletben álló, megbecsült tagja volt a feleségével együtt. Fellépett a magyar oktatást korlátozó minisztériumi reform ellen. 1984-től a somorjai magyar gimnázium tanára, később igazgatója. 1990-től a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke, a Független Magyar Kezdeményezés pozsonyi parlamenti képviselője volt. Amikor 1995-ben a szlovák oktatásügyi tárca megpróbálkozott a magyar anyanyelvi oktatás leépítésével, az ellene tiltakozó iskolaigazgatókat leváltották, köztük Kovács Lászlót is. Később, 1999-ben, a politikai helyzet változásával ismét a somorjai gimnázium élére került, 2011-ig irányította az intézményt. Alkotásai: Középkori templomok. Mátyusföld és Zoborvidék, Középkori templomok. Garam mente – Ipoly mente, Középkori templomok Dél-Szlovákiában, Hol sírjaik domborulnak, szerzőtársa valamennyi kiadványnál Görföl Jenő volt. Szakály Sándor történész, Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a magyarság emlékezetében címmel tartott előadást, amelyben elmondta, hogy az elcsatolt területeken tapasztalatai szerint sokkal jobban emlékeznek meg ezekről az eseményekről. Fehér Sándor egyetemi professzor, helytörténész, zoboraljai múzeumalapító, aki tavaly kapott Patria díjat, az idei találkozón előadást tartott, Jókai és Petőfi őseinek a nyomában Felvidéken címmel. A magyar prózaíró születési neve ásvai Jókay Móric volt. Számos elmélet született a család származásával kapcsolatban. Máig nem biztos, hogy melyik Jóka településre vonatkozik a Jókay név és melyik településre vonatkozik az ásvai nemesi előnév. Bars megyében is létezett egykor egy Jóka nevű település. Az előadó kitért a kutatással kapcsolatos terepmunkára, temetőlátogatásokra. Csallóköznyéken nyugszik „jókai ásvai Ásványi József (1838-1902) körjegyző. Nevéből kitűnik, hogy az ásvai előnév tényleg az Ásványiakra vonatkozik és az Ásványiak jókai előnevet (is) viselhettek. Petőfi kapcsán is felvidékre, Nyitra megyébe vezetnek az utak az előadó elmondása szerint. Vagyóc község egy hegyi falu, ahová a nyomok vezetnek Petrovics István, Petőfi Sándor édesapja nyomán, a nagyapa Tamás Vagyócon élt. A temetőben is találtak Petrovics nevezetűeket, köztük Györgyöt, de Juro Petrovicsot is. Az előadásban szó volt Petőfi Zoltánról, a költő egyetlen, rövid életű fiáról, annak gyámjairól. Fehér Sándor szerint izgalmas az elődök felkutatása, de ugyanolyan izgalmas lehet egy-egy jeles személyiség leszármazottai után is kutatni. A konferencián megemlékeztek Koncsol Lászlóról, a Pro Patria Honismereti Szövetség korábbi elnökéről, József Attila díjas irodalomkritikusról, helytörténészről, költőről, műfordítóról, aki 2021-ben részesült Patria díjban. Szabó László nagyfödémesi helytörténész nagy tisztelőjeként, munkatársaként méltatta Koncsol munkásságát. Emellett elárulta, hogy kiválóan zongorázott, orgonált, kántorként is szolgált és a tanítókarban énekelt Koncsol László. Az anyanyelvén kívül szlovák, cseh, orosz, francia, angol nyelven beszélt, de megtanult ógörögül, latinul, héberül és cigány nyelven. A Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar–szlovák szakon, pedagógusként dolgozott, majd a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, az Irodalmi Szemle szerkesztője volt, 1975–1985 között szabadfoglalkozású író, 1985-től a dióspatonyi szövetkezet alkalmazásában a község és a régió helytörténésze. 1999-től a Pro Patria Honismereti Szövetség elnöke, 2001–2003-ban a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnöke, 2002–2005-ben pedig a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház világi főgondnoka volt. A Csallóközi Kiskönyvtár sorozat elindítója, felelős szerkesztője volt, jelentős a műfordítói munkássága.

Szó volt továbbá A kő metamorfózisa – tisztelet Fadrusznak címmel megjelent Hornyák István kötetről. Böröndi Lajos költő, tanár és lapszerkesztő a helytörténet és a honismeret kiemelt szerepéről, Kovács László tanár, történész a középiskolások számára rendezett vetélkedőkről szólt.