Kötelező komposztálás

Komárom. A környezetvédelmi minisztérium tavaly év végén született rendelete értelmében a vízgazdálkodással, a táj- és levegővédelemmel, valamint a hulladékgazdálkodással összefüggő feladatok ellátására lakosonként 3,71 korona állami támogatásban részesülnek a községek – tájékoztatta a jelen lévő polgármestereket Pint Tibor, a Komáromi Körzeti Környezetvédelmi Hivatal igazgatója a Hídverő Társulás tagjainak legutóbbi találkozóján. Az összeg alanyi jogon jár, ám hogy konkrétan mikor érkezik meg a községek számlájára a pénz, azt a hivatalvezető nem tudta megmondani. Peter Sopiak, az említett hivatal előadója ugyanakkor a 2006. január elsején életbe lépett, a biológiai úton lebomló hulladék elhelyezésére és megsemmisítésére vonatkozó változásokról beszélt. Ide tartoznak például a kertekben felgyülemlett növényi maradványok, a közterületeken, temetőkben lekaszált fű, a lehullott falevelek stb. A jogszabály értelmében e hulladékfajtának már nem szabad a konténerekbe, kukákba kerülnie, hanem komposztálni kell. „A szakértők szerint ezáltal akár 30–40 százalékkal is csökkenhet a kommunális szemét mennyisége, ami természetesen a hulladékgazdálkodással összefüggő költségek csökkenését is eredményezi” – mutatott rá Peter Sopiak. A községeknek ugyanakkor nem kell drága komposztáló berendezéseket vásárolniuk, a törvény ugyanis megengedi az ún. durva komposztálást is, ami gyakorlatilag a biológiai hulladék természetes lebomlását jelenti. „A településeknek csupán az a feladata, hogy kijelöljék a biológiai hulladék tárolására és komposztálására alkalmas helyet, ami lehet használaton kívüli silógödör, volt mezőgazdasági telep, de akár egy üresen álló terület is. Lebetonozására vagy egyéb terepelrendezésre nincs szükség, hiszen nem veszélyes hulladékról van szó” – magyarázta az előadó. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy egy-egy ilyen lerakatban évente legfeljebb 10 tonna biológiai hulladékot lehet tárolni, legfeljebb három évig. Az ennél nagyobb kapacitású tárolóra ugyanis már más előírások vonatkoznak. A település azonban több ilyen lerakatot is létesíthet, tehát nem szükséges túllépni a 10 tonnás kapacitást. A két-három év alatt komposztálódott hulladékot a községek aztán felhasználhatják rekultivációs célokra, parkok vagy más zöldterületek talajának javítására, tereprendezésre stb.

„A polgármestereknek, illetve az önkormányzatoknak intenzív felvilágosító kampányt kell folytatniuk az adott településen annak érdekében, hogy a polgárok valóban csak a biológiailag lebomló hulladékot szállítsák ezekre a helyekre – mutatott rá Pint Tibor.” Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hivatalos szemétlerakó telephelyek a jogszabály értelmében ezentúl már nem is vehetik át a biológiai hulladékot, ha ilyet észlelnek, visszaküldhetik a szállítmányt a községbe. Továbbra is megengedett, hogy a lakosok saját maguk is komposztálják a kiskertjükben felhalmozódott növényi hulladékot. „2006. január elsejétől tilos a növényi maradványok égetése is, a jogalkotók ezzel is a komposztálásra szeretnék ösztönözni a lakosokat és az önkormányzatokat” – tette hozzá a hivatalvezető.