Koszorúzással egybekötött ünnepség Bősön

Felhangzott a Himnusz, miközben felvonták az udvaron a magyar zászlót. Az ünnepi műsor a Turul szobornál folytatódott, ami csupán pár perc sétára található a Csemadok-háztól. Fellépett a Zöld Csillag Színtársulat, a Kék Duna Vegyeskar, Dóka Zsuzsa és Bősi Szabó László, Vida Gergely, az Aranykert néptánccsoport, az Amade László Alapiskola diákjai és a 16. számú Széchenyi István Cserkészcsapat. A Turul szobornál újra felcsendült a Himnusz. Vida Gergely szavalta el Petőfi Sándor: Nemzeti dalát, majd Nagy Anikó, a Csemadok helyi elnöke mondta el beszédét.

„A magyar történelem legszebb és egyben legismertebb fejezete az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc. A szabadságharc egyik legnagyobb alakja Petőfi Sándor volt, a lánglelkű költő. Idén ünnepeljük születésének 200. évfordulóját, ahogy Himnuszunk születésének is ugyanúgy 200. évfordulóját ünnepeltük”

– mondta Nagy Anikó.

A polgármester, Fenes Iván állt a pulpitusra a szobor előtt, aki kihangsúlyozta Bős városának épülését és fejlődését, de azt is elmondta hogy ahhoz, hogy lelkiekben, erkölcsben és bölcsességben is gyarapodjunk, hitre, akaratra és nem utolsósorban testvéri összefogásra van szükség.

„Ugyanarra a lélekre, mely 1848 március 15. napján utcára rendelte a forrongó lelkű magyar ifjakat. Hasonló elszántságra és tűzre, mely elszánt tettekre változtatta a szívek nyugtalan kavargását. Építeni, küzdeni valamiért nehéz feladat. Rombolni könnyű. Az enyészethez sincs szükség cselekedetre. A pusztulás magától beálló állapot és az elmúlás törvényszerű princípium, amely a természet szabályai szerint rendesen bekövetkezik. Alkotni sokkal keményebb feladat. Fenntartani a rendet és közben haladni a jó felé, szinte véget nem érő küldetés”

– mondta beszédében Fenes Iván.

„Választanunk kell. Vállaljuk a küzdelmet és az azzal járó veszélyt és kockázatot, vagy reménytelen keserűséggel »a minden hiábavaló« érzéssel feladjuk. Erre emlékeztet bennünket a mögöttem lévő egészségügyi központ faláról a ránk eső 13 tekintet. Csak akkor lesz Bős olyan hely, amelynek mi akarjuk, aminek mi megálmondtuk, ha mindezt tudatosítjuk és ehhez is tartjuk magunkat”

– tette hozzá.

A fellépők ünnepi műsora után a Szózattal zárták a kültéri megemlékezést, majd a kultúrházban folytatódott a Csemadok értékelő tagsági gyűlésével, ahová minden jelenlévőt szeretettel vártak. Itt újabb ünnepi műsor következett, melyben Nagy Mónika és Nagy Tamás léptek fel, valamint az Aranykert néptánccsoport a Pántlika zenekar kíséretében. Az értékelés után pedig egy kis fogadással várták a résztvevőket, ahol disznótorossal kínálták őket, mellé pedig borral koccinthattak.