Konferencia az alternatív energiaforrások felhasználásáról

Hrubík Béla, az Ipoly Eurorégió elnöke a 2003-as Ipoly-híd konferencia folytatásának nevezte ezt a szakmai találkozót, melynek nem a problémák megoldása, de felvetése a feladata. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter szerint majdnem 11 százalékát lehetne az ország éves energiaszükségletének a megújuló energiaforrások segítségével előállítani, ha az erdőgazdálkodást is hozzászámoljuk, akkor 15 százalékát. Ez a terület új munkahelyeket jelenthet, és környezetkímélő hatása van. A vállalkozók, az önkormányzatok és a civil szféra öszszefogására van szükség e téren, ezért a következő időszakban, a Nemzeti Fejlesztési Tervben az önkormányzatokat igyekeznek megcélozni. Pomóthy László, a gazdasági minisztérium államtitkára beszélt a jelenlegi jogi háttérről, áttekintette a technológiákat, s végül a finanszírozásról is szót ejtett. A kormány olyan törvényeket alkotott, melyek áruvá tették az energiát, liberalizálták a piacot, s egyértelműen definiálták a megújuló energiaforrásokat, segítik az energiahálózatba való belépést. A megújuló energiaforrások évi potenciálja körülbelül azonos Szlovákia éves energiaigényével. Jelenleg az éves energiamennyiség 2,6 százaléka származik megújuló forrásokból. Az alternatív energiaforrások, a szélenergia, a vízi energia, a geotermális energia, a napenergia, a hőszivattyúk közül Pomóthy szerint a biomassza jelenthetné az országnak a legjobb lehetőséget, és az úgynevezett kogeneráció, vagyis a kombinált energiaforrás. Az előadó hangsúlyozta, mindig az adott helyzet dönti el, mi jó s mi nem, nincs általánosítható megoldás, pontosan utána kell számolni, mi éri meg. A tervek közé tartozik, hogy családok is igényelhessenek támogatást erre a célra. Július Slovák, az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium Regionális Fejlesztéseket Támogató Ügynökségének vezérigazgatója ismertette a támogatások célterületeit. Pokorny Tibor szaktanácsadó egy konkrét projektről: a csicsókatermesztésről beszélt, ennek a növénynek az újrafelfedezése és energetikai, emellett élelmiszer- és gyógyszeripari kihasználása valóban energiaforrássá tehetné az Ipoly-völgyet. A kistermelők már egy hektáron anynyit tudnának termeszteni, mely egy család megélhetését biztosíthatná. Breuer László, a magyarországi Pangea Egyesület képviseletében természetvédelmi szemszögből beszélt az energiatermelésről. Szorgalmazta a kicsi, helyi megoldások bevezetését. A biomasszával kapcsolatban kifejtette, veszélyesnek érzi, hogy a termelésből származó minden szerves anyagot elszállítják a szántóföldről, nem forgatják vissza, ezzel apránként elszegényedik a talaj. Hrubík Béla felolvasta a konferencia zárónyilatkozatát, mely megállapítja, az Ipoly mente mezőgazdaságának és gazdaságának nagy fejlődési lehetőséget kínál az alternatív energiaforrások felhasználása. Ezért a résztvevők szorgalmazzák a megújuló energiaforrásként alkalmazható termények termelését és támogatási rendszerének meghatározását, az alternatív energiahordozók előállításának, valamint a termelési technológiák és azok hatékonyságának növelését, a biomassza felhasználásának növelését, s az alternatív energiaforrásokat hasznosító technológiák támogatását. A zárónyilatkozat szerint a 2007–2013-as tervezési időszakban a rendelkezésre álló EU-s forrásokból támogatni kell az olyan munkahelyteremtő tevékenységeket, mint a vidéki turizmus vagy a hagyományos mesterségek ápolása, az egészséges életmódot, az egészség megóvását elősegítő mezőgazdasági termények termelését, helyi feldolgozását, és a nemzeti fejlesztési stratégia programjába be kell illeszteni a leszakadó régiók, köztük az Ipoly mente gazdasági és mezőgazdasági lehetőségeinek kiemelt támogatását.