Fodrászok és kozmetikusok Sepsiszentgyörgyön.
Komáromból Sepsiszentgyörgyre, de mára Párizs és Versailles sem akadály
Mozgalmas életük van a komáromi Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola diákjainak. Az Erasmus+-program keretén belül három hetet Franciaországban, és ugyanennyit Romániában töltöttek szakmai gyakorlaton. Nem ez volt az első két alkalom, hogy ilyen messzire merészkedtek Komáromtól, de a java még hátravan.
Kiváló tanulási és kirándulási lehetőség az Erasmus+-program azoknak a diákoknak, akik tudnak élni a lehetőséggel. Természetesen középiskolásként ez csak úgy lehetséges, ha az iskola tanári kara kellő odaadással veti bele magát a projektekbe. A legutóbbi két túráról mesternőkkel, diákokkal és az iskola Erasmus-koordinátorával, Hajabács Andreával beszélgettünk, aki elmondta, a diákoknak meg kell felelniük bizonyos elvárásoknak, mint például a hozzáállás, a megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és az idegennyelv-tudás.
„Legelőször 2011-ben kezdtünk foglalkozni a külföldi tanulmányutakkal, akkor még Leonardónak hívták, majd Comeniusnak. A tanárképzés és szakmai szintű Erasmus 2015-től van jelen iskolánk életében” – nyitotta a beszélgetést Hajabács Andrea koordinátor, hozzátéve, nem ők voltak az elsők és az egyetlenek, akik próbálkoztak a projektek megvalósításával, azonban nagy volt a lemorzsolódás az intézmények részéről, ugyanis nem egyszerű egy ilyen folyamatot az elejétől a végéig levezényelni. „Mára azonban elmondható, ilyen volumenű szakmai gyakorlatot, mint a legutóbbi utak voltak, már csak az iskolánk csinál a járásban. Más iskolák is kijutnak Magyarországra, vagy Németországba, de mi megjártuk Nagy-Britanniát, Írországot és Máltát is. Más projekt keretén belül Portugáliába és Litvániába is eljutottunk” – részletezte. A koordinátor elmondta, nagyon jók a tapasztalataik Romániával, ahol már többször voltak iskolai együttműködésen és most már szakmai gyakorlaton is. Az együttműködési projektek alapja egy közös téma, ami köré feladatok vannak felépítve és ezeket kell megoldani. „Londonban is jártunk már háromszor, egyszer tanárképzésen, kétszer pedig diákjaink vettek részt szakmai továbbképzésen. Azonban amióta kiléptek az EU-ból, azóta magasabb önköltséggel járnak az angliai utak” – folytatta. Ezt követően váltottak Írországra. „Mindent ki tudunk fizetni a projektekből. Repülőjegyeket, biztosításokat, teljes ellátást, ügynökségi illetékeket, sőt van amikor zsebpénzt is kapnak a gyerekek” – tette hozzá.
A közelmúlt történései kapcsán rákérdeztünk, miként lehet felkészülni az esetleges katasztrófákra/tragédiákra a külföldi utaknál, ugyanis láthattuk, bármikor történhet valami. „Minden utazás előtt van egy szülői értekezlet, amin ezeket a témákat is felhozzuk. Legutóbb Franciaországban voltunk, a szülőknek mondtuk, hogy egyszer elmegyünk Párizsba is, s mint tudjuk, a város nem a biztonságáról híres. A tragédiák ellen sem a szülők, sem mi nem tehetünk semmit. Óvatosan, elbeszélgetve a diákokkal bevállaljuk, de a rizikó ott van. Mikor a párizsi vonaton ültünk, akkor megbeszéltük a gyerekekkel, mit kell tenni baj esetén, hogyan kell viselkedni egy kialakult helyzetben. Van, aki sportosan reagál ezekre, egyesek elbagatellizálják, mások megijednek. Szerencsére azonban még nem volt tapasztalatunk tragédiával. Ha látjuk, hogy van valami góc, sok rendőrrel, akkor azt messziről elkerüljük” – magyarázta a koordinátor, hozzátéve, nagyon fontos a telefon, mindig kéznél kell lennie. Kiemelte, a szülők részéről alapvető elvárás, hogy pedagógusok legyenek a gyerekek mellett egy ilyen nagy út során, azonban az Erasmus ezt másként gondolja. „Volna olyan lehetőség is, hogy elküldjük a diákot három hétre, azonban a szülők igénylik a felügyeletet, ad nekik egyfajta biztonságérzetet. Sosem hagyjuk őket magukra, szabad program esetén is kettesével, hármasával közlekednek, ha valaki fél, akkor elkísérjük akár a munkahelyre is, a hétvégéken pedig mind együtt vagyunk” – zárta Hajabács Andrea, kiemelve, iskolájuk rendszeresen legalább két pedagógust biztosít a gyerekek mellé, még akkor is, ha csak öt diák indul külföldre. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy érdemes ezzel foglalkozni és csinálni, hisz már van olyan hely is Saint-Tropez-ban, ahova nyári szünetre tanulókat várnak diákmunkára.
A romániai útra Gacsal Márta és Nehéz Szilvia szakmai oktatók kísérték el tanítványaikat a három hétre. „Nekem a romániai út volt az első a program keretén belül. A kozmetikus és fodrász szakos tanulóink mentek gyakorlatra, így szakoktatóként kísértem el őket” – nyitotta a beszélgetést Nehéz Szilvia, a kozmetikusok szaktanára. „Gyakori probléma a fodrász és kozmetikus szakmánál, hogy a tanulókat ritkán engedik a kuncsaftokhoz, a vállalkozók nem adnak teret. Romániában a szervezőknek köszönhetően mást tapasztaltunk. Azt vettem észre, az emberek közvetlenebbek” – osztotta meg a tapasztalatait Nehéz Szilvia, majd hozzátette, a kozmetika egészen más szinten van ott, mint itthon. Az iskolarendszerben kozmetikus egyetemeket fedezhetünk fel és sokkal modernebb eszközöket használnak a szalonokban. „Nem feltétlen a pénz és a haszonszerzés az elsődleges náluk, a cégek és a vállalkozások támogatásokra pályázhatnak. Nem okoz gondot nekik egy 15-20 ezer eurós gép megvásárlása” – magyarázta, kiemelve, a romániai út legjobb tapasztalása a „mindent a vendégért” hozzáállás volt.
„Nagy elánnal indultunk, mikor megtudtuk, hogy akkor három hétre megyünk, azonban ahogy közeledett, úgy tudatosítottuk a kolléganővel, ez nem is lesz olyan egyszerű, óriási felelősség mindez. Illetve mind a kettőnknek meg kellett küzdeni azzal, hogy családunkat és gyerekeinket hagyjuk most el egy kis időre” – mondta a fodrászok szakoktatója, Gacsal Márta. „A gyerekek sokat tanultak és láttak új dolgokat. Kiváló szakmai tapasztalat ez számukra. Lehet, még most nem tudják kamatoztatni, de a későbbiekben bizony bármi előfordulhat és hasznukra válhat. Kiemelném, a temperamentum és az emberek közötti kommunikáció teljesen más ott, mint itthon. Egyértelműen nyugodtabbak és nyitottabbak. Oktatás szempontjából pedig van hová fejlődnünk” – részletezte, majd ő is rámutatott a pályázati lehetőségekre, amik a fodrászatokban is megmutatkoznak, akárcsak a kozmetikusoknál. „Sepsiszentgyörgy mellett egy kis falucskában voltunk, ahol sikerült jól összeismerkedni a helyiekkel. Kétszer voltunk hétvégén kirándulni más csoportokkal, de a falusi kapcsolatok sokkal szorosabbak lettek. Részt vehettünk egy erdélyi szüreti bálon, ahol a helyi fiatalok tánccsoportja tartott bemutatót, majd elénekelték a székely és a magyar himnuszt is. Nemcsak szakmai tapasztalatokat, hanem kulturális ismereteket is gyűjtöttünk” – mondta Gacsal Márta, majd hozzátette, úton-útfélen medvékkel is találkoztak, illetve Drakula kastélyát is megnézték, és ellátogattak a Szent Anna-tóhoz is.
Petrécs Emese és Paradi Viktória, harmadéves kozmetikus tanulók csak pozitív élményeket tudtak elmondani a sepsiszentgyörgyi három hétről. Emese már a harmadik Erasmus-útján van túl. „Az összeset nagyon élveztem, örülök, hogy volt ilyenre lehetőségem. Talán ez a három hét volt a legjobb, kiszakadtam otthonról, magamra voltam utalva. Az osztályközösség is jobban összetart azóta” – kezdte élménybeszámolóját Emese. Mind a ketten egyetértettek abban, hogy a pandémia megviselte a fiatalok közösségét is, így jobban vágynak az utazásra és a külföldi lehetőségekre. „A szüleim gond nélkül elengedtek és nagyon örültek. Tudják rólam, hogy világutazó vagyok, vagy hát az szeretnék lenni” – részletezte Emese, Viktória pedig elmondta, az ő szülei kicsit aggódtak a három hét távollét miatt. A szakmai képzésről úgy vélekedtek, hogy a végleges szőrtelenítés megismerése volt a legjobb. „Itthon ilyent nem látunk, ott szinte minden szalonban van erre lehetőség” – mondta Emese. Viktória hozzátette, itthon az iskolában nincs olyan lehetőség a gépekkel való munkára, mint Romániában, így ez is egy új szint volt a szakma területén.
Beňadik Kiara és Nagy Veronika a fodrász tanulók táborát erősítették a szakmai gyakorlaton. „Izgalmas volt, bár egy kicsit féltem. A szüleim nagyon jól fogadták és motiváltak, hogy menjek és csináljam” – nyitotta a beszélgetést Kiara. „Imádok utazni, otthon sem volt gond az elengedéssel. Nagyon vártam már ezt a lehetőséget” – mondta Veronika, aki egy férfi fodrászatban töltötte a hétköznapokat, szinte minden új volt, amit látott. Kiara férfi és női fodrászatban gyakorlatozott és kiemelte, az emberek közötti kommunikációt lehetne itthon fejleszteni, fontosnak tartja, hogy barátságosak legyünk egymással. „Nem mehetünk el amellett, hogy ez a három hét nagyon megváltoztatta a viszonyokat. Szoros barátságok alakultak ki és a tanárainkhoz is jobban kötődünk ennek köszönhetően” – zárta a beszélgetést Nagy Veronika.
Négy harmadéves szakács szakmát tanuló, Astaloš Petra, Križan Kristóf, Molnár László, Fekete Krisztián tartott lapunknak élménybeszámolót a francia útról.
Petrának a legelső Erasmus-útja volt, érdekes tapasztalatokkal tért haza. Elmondta, hogy teljesen más körülmények vannak Franciaországban, mint Szlovákiában. Kiemelte az oktatási módszer sajátosságát, ami nagy hatással tud lenni egy tanulóra. Kristóf elárulta, sokkal színvonalasabbak az ottani éttermek, s a diákokra is jobban odafigyelnek a munkahelyeken. Angolul kommunikáltak, azonban ő is tapasztalta a „legendát”, miszerint a franciák nem szeretnek angolul beszélni, kevesen is tudnak. László kiemelte, hogy bár nagyon gyönyörű helyeken voltak, a pörgést nehéz volt megszokni. Krisztián nagyon élvezte a szakmai gyakorlatot, annak ellenére, hogy ő szakmájától kicsit eltérően, egy pékségben dolgozott. Kristóf nagyon szívesen átemelné az ottani tanítási módszereket a szakmájára vonatkozóan. Bár szigorúbbak az oktatók, de alaposabbak, jobban lehet tőlük tanulni. Lászlónak lehetősége nyílt új alapanyagokkal dolgozni és más fűszerezési szokásokat megtanulni, homárt is főzött, Krisztián pedig megismerkedett az igazi francia bagett piedesztálra emelésével.
„A hétköznapok ugyanúgy korán keléssel teltek, mint itthon, a mindennapi rutin nem igazán változott, de ez mindenkinél elmondható. Mivel nagy volt a rohanás és a pörgés, a délutánok pihenéssel teltek, nem igazán volt az embernek kedve kimozdulni munka után” – részletezte Petra a hétköznapokkal kapcsolatban. „A hétvégék viszont kirándulásokkal teltek. Ellátogattunk Párizsba, Versailles-ba. Nemcsak szakmailag tanultunk sokat, hanem a történelemről is, hisz egy-egy kis tanóra is kapcsolódott ezekhez a hétvégi utakhoz. Alapvetően egy nagy élmény, ha valaki innen eljuthat Franciaországba, sokáig fel sem fogtuk, hogy mi itt lehetünk” – mondta. „Engem Párizs annyira nem fogott meg, főleg mert hulladékban gazdag város” – egészítette ki Petrát Kristóf, miután felhozta a hétvégi utakat. „Versailles-ban a kastélyudvar viszont leírhatatlan, mintha egy könyvbe csöppent volna bele az ember, elvarázsolt. Mindemellett ellátogattunk a Le Mans-i autóverseny-pályára. Tudom, milyen nagy történelme van a 24 órás autóversenyzésnek, már csak az ottlét is felvillanyozott. Remélem, egyszer még lesz lehetőségem visszamenni és akár egy körre befizetni” – zárta gondolatát Kristóf, azzal, hogy 140 euróért lehet beülni egy sofőr mellé két kör erejéig. Mind egyetértettek abban, hogy az utazás nagyon megterhelő és fárasztó volt, hisz autóval, repülővel és vonattal is utaztak a célig. Egy családi házat bérelt a csoport három hétig, önellátással, ahol egy családdá váltak. Az együttélés problémáival mindannyian szembesültek, gyorsan hozzá kellett szokniuk a „másik szokásaihoz”, fel kellett nőni a feladathoz. A francia étkezési kultúra is új kapukat döngetett, ugyanis egy egészen más ízvilág, ami ott fogadja a látogatókat, de mindenki dicsérte az édességek kiválóságát.
Záróakkordként elmondták, hogy kimagasló viszonyt sikerült kialakítaniuk a tanárokkal, sokkal jobban megbíznak bennük, és bátran mernek hozzájuk fordulni a problémáikkal. „Jobban felnézek a tanárokra azóta” – mondta Petra, Kristóf pedig kiemelte, saját gyerekükként vigyáztak rájuk.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.