Klasztert alapítottak a zöldek

A program további célja a nap- és szélenergia tárolására alkalmas műszaki berendezések minél szélesebb körű megismertetése és népszerűsítése volt. Az elmúlt másfél év alatt több konferenciát, workshopot tartottak, tanulmányutakat szerveztek, és információs irodát nyitottak Budaörsön, illetve Komáromban, a Duna rakparton, amelyek a program lezárultával is tovább működnek. „A nap- és szélenergia szélesebb körű elterjedésének egyik gátló tényezője, hogy esetükben az időjárási viszonytól függően gyorsan ingadozik az energiatermelés – mondta Guzli Piroska, a magyarországi partner, az Első Magyar Energiatárolási Klaszter Nonprofit Kft. ügyvezetője. – Éppen emiatt szerte a világon keresik annak a lehetőségét, miként lehetne tárolni a megtermelt energiát, majd folyamatosan felhasználni. Különböző technológiák léteznek, mi a projekten belül a Kanadában kifejlesztett, de ma már kínai tulajdonban lévő VRB, azaz Vanádium Redox Battery, valamint a hidrogénes energiatároló rendszerekkel foglalkoztunk behatóbban.” A zárókonferencia helyszínéül szolgáló telephelyen – amely a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó Hydrogen Slovakia Kft. és a Pozsonyi Műszaki Egyetem közös kutatási helye – mindkét típus működési mechanizmusával megismerkedhettek a résztvevők, elméletben és gyakorlatban egyaránt. „Az uniós projekt segítségével arra szerettük volna ráirányítani a szakma és a döntéshozók figyelmét, hogy igenis léteznek már olyan technikai megoldások, amelyek már ipari méretekben is képesek megfelelő hatásfokon tárolni a nap- és szélenergiát. Így a jövőben elhárulhatnak azok az akadályok, amelyek miatt ma még sokan ódzkodnak a megújuló energiaforrások ezen fajtáitól” – mutatott rá Horváth Adrián, az uniós pályázat vezető partnerének számító GESC (Greeen Energy Storage Consulting) nonprofit szervezet ügyvezetője. A klasztereknek szlovák és magyar oldalon is mintegy 50-50 tagja van, de várják a további jelentkezőket. „A klaszter megalapításának egyik elsődleges célja az volt, hogy összehozzuk a hasonló területen tevékenykedő társaságokat, vállalkozókat, megismerjék egymást, intenzív kapcsolat és információcsere alakuljon ki közöttük. Figyelemmel kísérjük a pályázati kiírásokat, az új technológiákat, ezekről rendszeresen tájékoztatjuk tagjainkat” – mondta Guzli Piroska. Magyarországon a projekt keretében elkészült az az adatbázis, amelynek segítségével egy-egy konkrét település esetében meg tudják mondani, melyik megújuló energiaforrás kihasználása hatékony, ki tudják számolni a megtérülési mutatókat, és tanácsot is tudnak adni a hozzáférhető technológiákról. Szlovákiában folyamatban van ennek az adatbázisnak a létrehozása.