Kivívott és magától értetődő szabadság

A Galántai Könyvtár, a Galántai Népművelési Központ, a város és a Galántai Honismereti Múzeum számos rendezvénnyel emlékezik meg a bársonyos forradalomról. Az egyik közülük az a kiállítás, amelyet a népművelési központ készített és állított össze a Kodály Zoltán Gimnáziumban. Az érdeklődők az épület egyik folyosóján tekinthetik meg a 13 panelből készült tárlatot, amely időrendi sorrendben mutatja be a 35 évvel ezelőtti eseményeket, illetve azok előzményeit. 

A kiállítást Bukovszky László, a Galántai Népművelési Központ igazgatója nyitotta meg a történelem érettségire készülő negyedikesek jelenlétében, majd szintén ezek a diákok hallgatták meg előadását A kommunista rendszer bukása és 1989 novembere címmel. A Galántai Könyvtár tervei alapján az egész iskolának szólt volna az előadást, de szervezési okokból csak a negyedikesek tudtak részt venni rajta. 

Bukovszky László egyebek mellett beszámolt az 1989-es események előzményeiről, a ma szinte felfoghatatlan vasfüggönyről, arról, hogy hányan haltak meg az építése és a megléte alatt és hogy milyen volt egy olyan világban élni, amikor az egyének nem mozoghattak szabadon. Szó volt az általános emberi jogok biztosítását megfogalmazó Charta ‘77-ről, az állambiztonság durva fellépéseiről, az egypártrendszerről és a párt vezető szerepéről, a november 17-én a diáknapot ünneplő prágai diákokról, a másnap Vágsellyén megalakuló Független Magyar Kezdeményezésről és arról, hogyan buktatta meg a népakarat a kommunista rendszert és hogyan látták be az egykori vezetők, hogy vér nélkül, tárgyalásokkal is felállhat egy új rendszer. 

Bukovszky László a diákoknak saját élményein, személyes tapasztalatain keresztül igyekezett rávilágítani, milyen súlya volt egy-egy most már bagatellnek tűnő kérdésnek, hogy ami most teljesen természetes, az 1989 előtt elképzelhetetlen és elérhetetlen volt. 

A szocialista rendszerben az egyén lehetett jó, de a rendszer rossz volt, utána azonban létrejött egy jó rendszer jó, rossz, kevésbé jó, kevésbé rossz emberekkel, de a mozgástér sokkal szélesebb. Ha az egyik párt nem tetszik, négy év alatt a belső tudásunkkal, a rendelkezésre álló információk alapján meggondolhatjuk és eldönthetjük, hogy legközelebb is ugyanazt a pártot fogjuk-e támogatni vagy egy másikat, hiszen van alternatíva

– mondta az előadás végén, kiemelve, hogy a választás mindenkinek a saját akaratán múlik, nem törvényes kötelességünk, mint egykor volt.

Az érettségire készülő diákok közül az előadás után Kerek Lilla az Új Szónak elmondta, a nagyszüleitől sok családi történetet hallott a szocializmus időszakáról. 

Nagyon örülök, hogy az iskolában behatóbban is foglalkozunk a témával. Múlt pénteken egy másik előadást hallgattunk meg az 1989-es eseményekről. Jó, hogy létrejött a kiállítás és többet megtudhatunk a történelemnek erről a korszakáról

– fogalmazott. Ikertestvére, Kerek Anna azzal egészítette ki, hogy a családi történetek között voltak nagyon szomorúak is. 

Nekem nagyon fontos, hogy megtörtént a rendszerváltás, főleg a nagymamánk nagyon sok történetet mesélt azzal kapcsolatban, hogy milyen volt a kommunizmus, sok hátrány érte őt. Örülök, hogy mi már egy szabadabb rendszerben élhetünk

– mondta. Mindketten egyetértettek abban, hogy rendkívül fontos beszélni arról, hogy a szabadság nem volt mindig egyértelmű és hogy tudatosítani kell, milyen nagy érték.

Délután a Galántai Városi Hivatal előtt Kolek Péter, a város polgármestere és Jerguš Sivoš, a Nemzeti Emlékezet Intézete igazgatótanácsának elnöke nyitotta meg a Chceme slobodu! Pád komunistického režimu na Slovensku – Szabadságot akarunk! A kommunista rendszer bukása Szlovákiában című kültéri kiállítást, amely november 29-ig látható.

A neogótikus Esterházy-kastélyban november 22-én 17 órakor Michal Kunes Kováč 2023-ban készült Réveillon (A máme, čo sme chceli) című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. Utána Kuklis Katalin és Bukovszky László magyar nyelvű panelbeszélgetése következik a Csehszlovákia végnapjait bemutató filmről.