KITEKINTŐ

Szécsény (Nógrád megye). A szécsényi városközpontban hathektáros területen épült meg a 11 buszállással és hét parkolóhellyel rendelkező korszerű pályaudvar. A 132 millió forintos beruházási költségből 100 millió forintot a leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatására kiírt pályázaton nyert el az önkormányzat, további 18 millió forintot az üzemeltető Nógrád Volán Zrt., 14 milliót pedig Szécsény önkormányzata biztosított. (MR)

Felújítás Balassagyarmaton is

Balassagyarmat (Nógrád megye). Új autóbusz-pályaudvart adnak át a városban. Nógrád megyében ezzel közel egymilliárd forintos program valósult meg, mivel idén a megye harmadik városában épült meg ilyen létesítmény. A balassagyarmati projekt összköltsége 333 millió forint. Az új állomáson a korábbi 13 zsúfolt kocsiállással szemben 16, megfelelően elhelyezett és méretezett kocsiállás épült. Az új helyen kialakított létesítményt a buszok már nem a belvároson áthaladó, hanem az Ipoly partján kiépített kerülőúton közelítik meg. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szűkös pénzügyi források nem tették lehetővé a perontetők és megfelelő számú parkolóhely kialakítását. Az önkormányzat uniós pályázati források segítségével kívánja megvalósítani ezeket. (MTI)

Adó a beépítetlen telkekért

Esztergom (Komárom-Esztergom megye). Sajátságos módját választották a városban a nehéz helyzetben lévő Vaszary Kolos Kórház finanszírozására. A képviselő-testület az év elején adót vetett ki a beépítetlen belterületi telkek tulajdonosaira. A négyzetméterenkénti 131–231 forintot a lakosság és több civil szervezet felzúdulására, az illetékes közigazgatási hivatal jogsértésre utaló megállapítására és képviselői indítványra végül a közelmúltban 50 forintra faragták le. A érintettek továbbra is úgy érzik, az önkormányzat bünteti őket. A telekadó bevezetése számukra azért meghökkentő, mert a bevételt az önkormányzat nem titkolt szándéka szerint a Vaszary Kórház megmentésére kívánja fordítani. A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal felszólította a polgármestert, hogy gondoskodjon a törvényes állapot visszaállításáról. (Népszava)

Ipari zóna épülhet Záhonyban

Záhony (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Ősszel kerülhet ismét a magyar kormány elé a záhonyi térség komplex gazdaságfejlesztési programja – nyilatkozta Kálnoki Kis Sándor, a programhoz kapcsolódó kormányzati feladatok koordinálásáért és menedzseléséért felelős miniszterelnöki megbízott. Kálnoki Kis Sándor elmondta: őszre elkészül az a terv is, miként illeszthető a program az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe. Ha elfogadják a részletes programot, decemberben vagy a jövő év elején megindulhatnak a munkálatok is. A záhonyi beruházás a régió úgynevezett zászlóshajó projektje, a mintegy 32 milliárdos költségből 22 milliárd forintot fordítanak a térség közlekedési infrastruktúrájának javítására, mintegy 9 milliárd forintot pedig a logisztikai vállalkozások, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, új ipari-logisztikai terület létrehozására és oktatási-képzési programra, míg 1 milliárd forint a program elemeinek előkészítését szolgálja. A fejlesztés része a többi közt a vasúti pályák korszerűsítése, egy 120 hektáros ipari-logisztikai terület létesítése, ipari-logisztikai létesítmények kialakítása, valamint a közvetlenül érintett 13 település egységes rendezési-fejlesztési tervének kidolgozása. Tavaly március elején Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke közölte: Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi látogatása alkalmával megígérte, minden támogatást megad ahhoz, hogy Záhony Európa egyik legjelentősebb logisztikai központjává váljon. Gazda László akkor emlékeztetett: az orosz elnök látogatásának első napján megállapodás született arról, hogy a transzszibériai vasúton Dél-Európa irányába szállított árut a jövőben Magyarországról viszik tovább az európai célállomások felé, az átrakóállomás pedig Záhony lesz. (MTI)

Visegrádi víziparadicsom?

Visegrád (Pest megye). Víziparadicsomot szeretne kialakítani a Duna-parton a város önkormányzata, ezért tárgyalásokat kezdeményez az állami tulajdonban lévő terület átvételéről annak kezelőjével, a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (KVI) – közölte Visegrád fideszes polgármestere csütörtökön. Hadházy Sándor elmondta, a tárgyalások egy összesen három kilométer hosszúságú partszakaszról folynak, amelyet még a nyolcvanas és kilencvenes években, a félbemaradt bős-nagymarosi erőmű építésekor, majd az eredetihez közeli állapot visszaállításakor alakítottak ki. Ennek során az érintett partszakasz vonalvezetését a beruházók némileg megváltoztatták, két értékes öblözetet is létrehoztak, és azzal, hogy a part menti sávot ligetesítették, már elő is készítették a területet a turisztikai fejlesztések számára. Azóta azonban alig történtek további lépések, így a partszakasz immár tíz éve kihasználatlan – tette hozzá a 2800 lakosú település vezetője. A városnak viszont kész elképzelései vannak arra az esetre, ha az állam lemondana a javukra a tulajdonjogáról – hangsúlyozta Hadházy Sándor. Visegrád Magyarország egyik legkedveltebb kirándulóhelye, évi félmillió látogatót fogad, ám vonzerejét tovább lehetne növelni, ha „életet lehelnének” a Duna-partba. E partszakaszból a város – jó gazda módjára – a fővárosiak számára is elérhető komplex rekreációs központot alakítana ki – jelezte a polgármester. A két, lényegében tóként funkcionáló öblözet egyike a vízi sportoknak lehetne ideális terepe, így vízisízésre és versenyekre is alkalmas evezőpálya létesülne rajta. A másik tó pedig csónakázó- és horgásztóként fogadná a vendégeket. A terv szerint a parton foci-, tenisz- és kosárlabdapályák állnak majd, s mindehhez az új szállodák, panziók révén az idegenforgalmi infrastruktúra is kiépülne. (MTI)