Kiscétényben a legszervezettebb a szelektív hulladékgyűjtés

A Nyitra melleti faluban és a komáromi járásbeli Ímelyen a legszervezettebb a szelektív hulladékgyűjtés. A Föld Barátai Polgári Társulás ennek a két községnek adományozta a Csökkents–Használj–Újra-hasznosíts díjat.

A 266 vizsgált falu közül Kiscétényben szeparálják a háztartási hulladék legnagyobb hányadát – 63,60 százalékot, és Ímelyen érték el a hulladékosztályozás terén a legnagyobb előrelépést, 2015 és 2016 között 34,66 százalékkal nőtt a szeparált hulladék mennyisége.

A zsákokat nem vitték el

Leonidas Charizopoulos, a görög származású kiscétényi polgármester szerint az emberek náluk sem öntudatosabb természetvédők, mint máshol. Motiválni kellett őket. Egy pályázaton elnyert támogatásból minden háztartás számára az önkormányzat vásárolta meg a négy szeméttároló edényt. Sárgát a műanyagra, kéket az üvegre, barnát a komposztálható biohulladékra és feketét a többi háztartási szemétre. Az összegyűjtött szemetet a Nyitra Menti Községek Szeparált Hulladékgyűjtő Társulása szedi össze havonta egyszer, de akinél több, vagy nagyobb méretű hulladék gyűlik össze, az közben is kiviheti az önkormányzat hulladéktelepére.

„Kezdetben a lakosok nem fogadták osztatlan lelkesedéssel a kezdeményezést, azt mondták, túl sok lesz a kuka az udvaron, nincs idejük arra, hogy még a szemetet is válogassák. Mindent a fekete kukába dobáltak, és ha már nem fért, akkor zsákokba. Láttam, hogy ebből így nem lesz szelektív hulladékgyűjtés, ezért megegyeztem a Nyitra Menti Községek Társulásával, hogy a szemeteszsákokat ne vigyék el a kapuk elől” – mondta a polgármester.

Csinálják, mert megéri

Amikor az emberek panaszkodni kezdtek, mindenkinek elmagyarázta, hogy a megoldás egyszerű: vagy osztályozni fogják a hulladékot, vagy egy euróért vásárolnak logóval ellátott zsákokat, mert a vegyes háztartási szemetet csak ezekben viszik el. A motiváció hatott, az emberek a zsákvásárlás helyett mégis inkább osztályozni kezdték a hulladékot, hiszen így évente csak 18 eurót fizetnek az elszállításért. „ Ez is csak olyan dolog, mint minden más, az emberek akkor csinálják, ha megéri nekik” – szögezi le Leonidas Charizopoulos.

Az már egy másik kérdés, hogy mi lesz a falvakban gondosan szétválogatott hulladékkal, mert az utóbbi időben főleg a műanyaghulladék begyűjtésével foglalkozó cégek nyakán marad. „A kínaiak már nem vásárolják fel a műanyagot, Szlovákiában pedig nincs annyi feldolgozó cég, ami hasznosítani tudná. Csak a PET-palackokat, a tisztítószeres flakonokat és a műanyag fóliát tudják újrahasznosítani, a többi gyűlik a szeméttelepeken. Ha ez így megy tovább, és nem kezdünk el mindent újra papírba, üvegbe, fémdobozokba csomagolni, el fog lepni bennünket. A hulladékgyűjtő cégeknél egész Európában tele vannak a konténerek műanyagszeméttel, de miután nagy nehezen rászoktattuk az embereket, hogy szeparáljanak, most nem mond-hatjuk nekik, hogy dobják a műanyagot is a vegyes háztartási szemét közé” – magyarázta Ľuboš Kolárik, Lapásgyarmat polgármestere, a hulladékgyűjtő társulás elnöke. A társulásban a Nyitrai, a Nagytapolcsányi és a Vágsellyei járás 65 települése tömörült, összesen 25 ezer háztartásból gyűjtik az osztályozott hulladékot.