Királyhelmec – város, önkormányzatiság nélkül

A legutolsó olyan tanácskozást, melyen érdemi döntések születtek, még az elmúlt év decemberében rendezték a városban, ezt követően 2010. március 10-én volt még egy kurta-furcsa próbálkozás arra, hogy a képviselők a település közügyeiről tárgyaljanak.
Ekkor az eredetileg tizenkét fős önkormányzati testület tanácskozására tizenhat városatya kapott meghívót, közülük tizenhárman el is mentek a megbeszélésre, önkormányzati ülést azonban mégsem tartottak Királyhelmecen. Balog József polgármester ugyanis arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a megbeszélést hét képviselő kérésére hívta össze, akik két programpont megtárgyalását kezdeményezték: az egyik a képviselői mandátumuk érvényesítésében a polgármester 2009. augusztus 28-i értesítése alapján meggátolt városatyák jogainak gyakorlásáról, a másik a 2009. október 29-e óta született határozatok érvénytelenítéséről szólt. A város első embere azt is elmondta, hogy a Kassai Kerületi Bíróság Nagy Dezső, Györgyfi Tibor, Máté Erzsébet és Karakó Pál beadványa kapcsán jogerős ítéletet hozott, mely szerint mandátumukat nem vesztették el, ezért a város az ítélet jogerőre emelése utáni öt napon belül köteles lehetőséget biztosítani nekik képviselői jogaik gyakorlására. Czókoly Béla ügyében ítélet még nem született, a tárgyalást elnapolták. A Kassai Kerületi Bíróság ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs. Balog József azonban kijelentette, a bíróság döntésével nem ért egyet, azt azonban kénytelen respektálni, ugyanakkor az Alkotmánybíróságon már ezen döntések ellen panaszt nyújtott be, és kérte azok végrehajtásának a felfüggesztését. Mivel az időközben beiktatott pótképviselőkkel kiegészülve – álláspontja szerint – a testületnek tizenhat tagja van, a királyhelmeci önkormányzat azonban csak tizenkét fős, a tanácskozást nem nyitotta meg, így önkormányzati ülésre akkor nem került sor.
Kalapos Árpád alpolgármester lapunknak elmondta, a márciusban történtek óta Királyhelmecen érdemben nem változott a helyzet, így újabb önkormányzati ülés összehívásának nem látja értelmét. A Kassai Kerületi Bíróság ítéletei kapcsán 2010. január 18. óta több panaszt is eljuttattak ugyan az Alkotmánybírósághoz, ám a beadványokra eddig válasz nem érkezett. A városban kialakult helyzetet Kalapos szerint csak a testület állásfoglalása oldhatná meg, melyet értelemszerűen kötelező érvényűnek fogadnának el. A jelenleg hatályos törvények szerint önkormányzati ülést nemcsak a mindenkori polgármester és alpolgármester hívhat össze, ilyen tanácskozás a képviselők egyharmadának kezdeményezésére is megtartható. Ezen a megbeszélésen – melyet bármely megbízott városatya vezethet – gyakorlatilag döntések is hozhatók, ám ezek hatályba lépéséhez a polgármester aláírására is szükség van.