Kihívások és válaszutak előtt a szlovákiai magyar oktatás

Az egész szlovákiai magyar nyelvterületről érkeztek iskolavezetők a nagymegyeri Hotel Plauter Kúriába. A díszes és kellemes hangulatú környezetben hamar az oktatásügyet mélyen érintő problémák és kérdések kerültek a figyelem központjába.

Aktuális kihívások

Az első konferencia napján elsősorban a kor által támasztott kihívások jelentették a vezérfonalat. Morvay Katalin, az Intézményvezetők Országos Társulása elnökének egyik fő bevezető gondolata az volt, hogy a találkozó nem monotematikus, nem is lehet az, mert gyorsan változik körülöttünk a világ, az iskolavezetők pedig sokrétű kihívásokkal szembesülnek. Ezt a gondolatkört folytatta Fekete Irén is, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke, aki úgy fogalmazott, korunkban feltétellé vált a sikeres iskolavezető, aki valójában menedzseri feladatokat lát el. Lőrinczi Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi ügyekért felelős államtitkára egyebek mellett arról szólt, hogy ő sem tudja sok mindenre a megnyugtató választ, de szerinte nem megoldhatatlanabbak a gondok, mint bármelyik korábbi kor problémái.

Törvények és változások

Az első plenáris előadó Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet (CPI) igazgatója volt, aki az ősszel életbe lépett pedagógusokról és szakszolgálati dolgozókról szóló 138/2019-es törvényt próbálta lényegre törően elmagyarázni, kivesézni. Meglátása szerint a törvény módosításosával a akarták megállítani a „kreditőrületet”. Eddig ugyanis nem sok minden korlátozta a pályafokokon való előrelépést, így előfordult, hogy pályakezdőként néhány év alatt a pálya csúcsára dolgozták fel magukat pedagógusok. Most viszont 5 évet kell eltölteni az adott kategóriában. Úgy tűnik viszont, hogy az „új őrület” az innovációs képzések bevezetése lesz, mert ezzel pluszpénzt lehet majd szerezni. A második előadást Prékop Mária, az oktatási minisztérium Nemzetiségi és Inkluzív Oktatásért Felelős Főigazgatóságának főigazgatója tartotta. Hosszasan sorolta az oktatásügyet érintő változásokat, köztük pedig beszámolt néhány nyugtalanító fejleményről is. Egy felmérés szerint Kelet-Szlovákia egyes részein vészesen magas a korai iskolaelhagyók aránya, ez pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden ötödik embernek már alapiskolai végzettsége sincs. Az iskola falain belüli bántalmazások tekintetében pedig visszaszorulni látszik a diák és diák közti ellentétek mennyisége, ugyanakkor a tanár-diák konfliktusok száma növekedett – több tanár verbálisan megalázza a gyerekeket, egyes esetekben már bírósági perek is vannak ezekből az ügyekből.

Válaszút előtt

Albert Sándor közoktatási szakértő előadása feszegette a nap legdrámaibb témáját, ami azokról a kihívásokról szólt, amelyek egyre jobban sürgetik a szlovákiai magyar oktatási rendszer gyökeres átalakítását. Mint fogalmazott, ez „a létünkről szól”, s noha aránylag jól kiépített iskolahálózata van a felvidéki magyarságnak, arra kényszerülünk, hogy a csökkenő diáklétszám miatt „optimalizáljuk” azt. Több célból álló összetett stratégiai lépéssorozatot vázolt fel, ahol elsősorban az intézmények megtartása, összevonása képezi a lényeget. „Hangsúlyozni szeretnénk azt is, hogy nem kell iskolákat bezárni. A jelenlegi iskolákból és óvodákból átalakításokkal, összevonásokkal kell olyan intézményeket létrehozni, amelyek finanszírozhatóak lesznek” – emelte ki előadásának végén, s arról is beszélt, hogy kívánatosabb volna megelőzni azt a pillanatot, amikor kritikus lesz a helyzet, s még azelőtt megtenni a fontos lépéseket.

További programok

A plenáris részt követően olyan gyakorlati témákkal folytatódott a nap, mint a hiteles „tanító ember” személye, az álhírportálok, illetve a szélsőséges eszmék jelentette veszélyek. A második nap tematikája is hasonló jegyben fogant, hiszen egyebek mellett jó gyakorlatokról, digitális kompetenciákról volt szó. Az eseményt az SZMPSZ, az IOT és a komáromi Regionális Pedagógiai Központ szervezte. A CPI vállalta a szakmai partnerséget, míg támogatók voltak a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, az EMMI és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.