Ki volt Czinka Panna?

A napokban rendezték meg immár hetedik alkalommal a Czinka Panna Prímásversenyt Sajógömörön. Ebből az alkalomból jelent meg az Új Szó szept. 4-i számában Pusko Gábor Vetélkedés és vendégvárás c. írása, melyben az áll, hogy „A hagyomány szerint Rákóczi neves prímását a faluban temették el.” Ez az állítás több szempontból sem helytálló. Ezért is, meg másért is szeretném a szélesebb olvasóközönséget megismertetni Czinka (Cinka, Tzinka) Panna életrajzával, melyet saját kutatásaim és Gömöri Kovács István munkái alapján állítottam össze.

A közhiedelemben valóban úgy él, hogy II. Rákóczi Ferenc prímása volt. Ez a tévhit valószínűleg Jókai Mórnak köszönhető, aki a Szeretve mind a vérpadig c. regényében így szerepelteti. Czinka Panna viszont a nagymajtényi fegyverletétel idején, 1711-ben született Sajógömörön, ahogy azt a Borovszky-féle Gömör-kishont vármegye monográfiájában is olvashatjuk.

Mégis mi köze akkor nagy fejedelmünkhöz?

Az 1912-ben kiadott Révai Nagy Lexikona V. kötetében olvashatjuk, hogy Czinka Panna a híres cigányzenész, Czinka Ferenc unokája, akit két fiával, Sándorral és Ferenccel együtt a Rákóczi kesergője, Rákóczi siralma és Rákóczi búcsúja szerzőinek tartanak. Ezek a zenészek II. Rákóczi Ferencet még száműzetésébe is követték. Az idős Czinka Rodostóban halt meg.

Az 1924-ben kiadott Révai Nagy Lexikona XVI. kötetében viszont azt olvashatjuk, hogy a híres Rákóczi-induló a régi Rákóczi-nótából született, mely a magyar nép ajkán Rákóczi siralma néven terjedt és a szatmári békekötés után, 1711 körül keletkezett. Erre vall panaszos szövege is. A hagyomány szerint a nótát Barna Mihály, Rákóczi udvari cigányzenésze szerezte, ki őt a száműzetésbe is elkísérte, tőle híres unokája, Czinka Panna vette át, tartotta fenn és terjesztette. A XVIII. sz. vége felé Vaczek váci zeneértő kanonok lekottázta.

A fent leírtakból tehát kitűnik, hogy Rákóczi neves prímása nem lehetett, mert mikorra Czinka Panna felcseperedett és híres zenésszé lett, nagy fejedelmünk már a bujdosás keserű kenyerét ette.

Már kisgyermek korában is gyönyörűen hegedült, 12 éves korára általános elismerés és bámulat tárgya lett. Akkori szokások szerint 14-15 éves korában férjhez ment egy szintén tehetséges zenésztársához. Férjével és annak két fivérével zenekart alapított, s ekkor vette kezdetét fényes pályafutása. Panna későbbi zenekara csupán a fiaiból állt. Ez a híres női cigányprímás eleinte mindig csillogó-villogó ruhákban kápráztatta el az őt ünneplő és magasztaló úri közönséget, később azonban – csak sejteni lehet, miért – szinte gyászos, férfiruhába öltözött. Talán a Rákóczi-féle felkelés leverésére és annak következményeire emlékeztetvén?

Végakarata szerint férfiruhában, kedvenc hegedűjével és pipájával együtt temették el 1772-ben az akkori gömöri temetőben.

Halála után művészetét több író és költő is magasztalta. Káldy Gyula A régi magyar zene kincsei c. gyűjteményében csupán három műve maradt fenn, mégis méltán tartják az akkori Magyarország legnagyobb zenészének. Kodály Zoltán daljátékot írt róla Cinka Panna címmel.

Sajógömör a mai napig nagy becsben tartja emlékét. Igo Aladár hanvai képzőművésszel elkészítették és 1992-ben felavatták mellszobrát. A művelődési ház előcsarnokában megtekinthető Fertő Dezső Czinka Pannáról és zenekaráról készült néhány kisebb domborműve. Czinka Pannát a sokáig Sajógömörön tanító id. Bódi Bertalan festményen is megörökítette, mely a kultúrház színháztermének bejárata felett található.