Régió

Ki volt Czinka Panna?

A napokban rendezték meg immár hetedik alkalommal a Czinka Panna Prímásversenyt Sajógömörön. Ebből az alkalomból jelent meg az Új Szó szept. 4-i számában Pusko Gábor Vetélkedés és vendégvárás c. írása, melyben az áll, hogy „A hagyomány szerint Rákóczi neves prímását a faluban temették el.
ÚJ SZÓ ONLINE

2004. szeptember 16. 10:00

új szó
A napokban rendezték meg immár hetedik alkalommal a Czinka Panna Prímásversenyt Sajógömörön. Ebből az alkalomból jelent meg az Új Szó szept. 4-i számában Pusko Gábor Vetélkedés és vendégvárás c. írása, melyben az áll, hogy „A hagyomány szerint Rákóczi neves prímását a faluban temették el.” Ez az állítás több szempontból sem helytálló. Ezért is, meg másért is szeretném a szélesebb olvasóközönséget megismertetni Czinka (Cinka, Tzinka) Panna életrajzával, melyet saját kutatásaim és Gömöri Kovács István munkái alapján állítottam össze.

A közhiedelemben valóban úgy él, hogy II. Rákóczi Ferenc prímása volt. Ez a tévhit valószínűleg Jókai Mórnak köszönhető, aki a Szeretve mind a vérpadig c. regényében így szerepelteti. Czinka Panna viszont a nagymajtényi fegyverletétel idején, 1711-ben született Sajógömörön, ahogy azt a Borovszky-féle Gömör-kishont vármegye monográfiájában is olvashatjuk.

Mégis mi köze akkor nagy fejedelmünkhöz?

Az 1912-ben kiadott Révai Nagy Lexikona V. kötetében olvashatjuk, hogy Czinka Panna a híres cigányzenész, Czinka Ferenc unokája, akit két fiával, Sándorral és Ferenccel együtt a Rákóczi kesergője, Rákóczi siralma és Rákóczi búcsúja szerzőinek tartanak. Ezek a zenészek II. Rákóczi Ferencet még száműzetésébe is követték. Az idős Czinka Rodostóban halt meg.

Az 1924-ben kiadott Révai Nagy Lexikona XVI. kötetében viszont azt olvashatjuk, hogy a híres Rákóczi-induló a régi Rákóczi-nótából született, mely a magyar nép ajkán Rákóczi siralma néven terjedt és a szatmári békekötés után, 1711 körül keletkezett. Erre vall panaszos szövege is. A hagyomány szerint a nótát Barna Mihály, Rákóczi udvari cigányzenésze szerezte, ki őt a száműzetésbe is elkísérte, tőle híres unokája, Czinka Panna vette át, tartotta fenn és terjesztette. A XVIII. sz. vége felé Vaczek váci zeneértő kanonok lekottázta.

A fent leírtakból tehát kitűnik, hogy Rákóczi neves prímása nem lehetett, mert mikorra Czinka Panna felcseperedett és híres zenésszé lett, nagy fejedelmünk már a bujdosás keserű kenyerét ette.

Már kisgyermek korában is gyönyörűen hegedült, 12 éves korára általános elismerés és bámulat tárgya lett. Akkori szokások szerint 14-15 éves korában férjhez ment egy szintén tehetséges zenésztársához. Férjével és annak két fivérével zenekart alapított, s ekkor vette kezdetét fényes pályafutása. Panna későbbi zenekara csupán a fiaiból állt. Ez a híres női cigányprímás eleinte mindig csillogó-villogó ruhákban kápráztatta el az őt ünneplő és magasztaló úri közönséget, később azonban – csak sejteni lehet, miért – szinte gyászos, férfiruhába öltözött. Talán a Rákóczi-féle felkelés leverésére és annak következményeire emlékeztetvén?

Végakarata szerint férfiruhában, kedvenc hegedűjével és pipájával együtt temették el 1772-ben az akkori gömöri temetőben.

Halála után művészetét több író és költő is magasztalta. Káldy Gyula A régi magyar zene kincsei c. gyűjteményében csupán három műve maradt fenn, mégis méltán tartják az akkori Magyarország legnagyobb zenészének. Kodály Zoltán daljátékot írt róla Cinka Panna címmel.

Sajógömör a mai napig nagy becsben tartja emlékét. Igo Aladár hanvai képzőművésszel elkészítették és 1992-ben felavatták mellszobrát. A művelődési ház előcsarnokában megtekinthető Fertő Dezső Czinka Pannáról és zenekaráról készült néhány kisebb domborműve. Czinka Pannát a sokáig Sajógömörön tanító id. Bódi Bertalan festményen is megörökítette, mely a kultúrház színháztermének bejárata felett található.

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Önnek ajánljuk
Ipolyság0101

A magyar kormány titokban vásárolt szlovákiai ingatlanokat

VIDEÓ: Gyászos a járványtérkép, elszabadult energiaárak – Heti tallózó

VIDEÓ: Gyászos a járványtérkép, elszabadult energiaárak – Heti tallózó

Gyimesi György

Elnapolják a Csemadokról szóló törvényt?

megemlékezés

Az 1956-os forradalomra emlékeztek Dunaszerdahelyen

Eduard Heger

Heger: Szlovákia segíteni fog Litvániának a határvédelemben

Új Szó

Miről ír a szombati Új Szó?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.