Ki fizet a végén?

Hajdú István, a rimaszombati Fundament Polgári Társulás elnöke sajtótájékoztatón beszélt a gondokrólSzekeres Éva felvételA 2004 végén, a megye öt déli járásában is beindított programnak a célja a szegénység csökkentése, a munkanélküliség felszámolása lenne. A munka-, szociális és családügyi minisztérium a Világbanktól kapott támogatást erre a célra, végrehajtó szervként a Szociális Fejlesztési Alap kapott megbízatást arra, hogy a régiókban civil szerveződésekkel, önkormányzatokkal kézzelfogható projektekben valósítsa meg az egyébként hasznosnak mutatkozó programot.

A pályázati úton elnyert támogatások kifizetési módjának változása miatt mára odáig fajult a helyzet, hogy a civil szerveződések a nyilvánosság elé tárták a gondokat. Hajdú István projektmenedzser, a rimaszombati Fundament Polgári Társulás elnöke szerint a Szociális Fejlesztési Alapból meríteni kívánó szervezetek folyó év októberének közepére olyan helyzetbe kerültek, hogy akár tönkre is mehetnek, és még a megkezdett programokat sem lesznek képesek befejezni. Rimaszombati sajtótájékoztatójukon,, bejelentették, úgy érzik, túszaivá váltak egy nem jól működő rendszernek. Mivel minden előzetes bejelentés és indoklás nélkül változtak a Szociális Fejlesztési Alap fizetési feltételei, tehát nem a szerződésben megadott módon, előleg formájában kapják a támogatást, hanem utólagos kifizetés fomájában és megváltoztatott jogcímeken, az eljárást sérelmezik és érthetetlennek tartják. A Rimaszombati járásban és a többi érintett déli járásban, vagyis pontosan ott, ahol a legnagyobb szükség volna a jó működésre, ezáltal veszélybe került a program kivitelezése. Rimaszombatban és környékén 27 központ , valamint 9 terepmunkás dolgozik azon, hogy a projektek írásával, képzésekkel, helyzetfelmérő és értékelő munkával próbáljon meg kézzelfogható segítséget nyújtani a szegénységgel küszködőknek. Losoncon és környékén jelenleg 48 szerveződés foglalkozik ezzel. Hajdú István elmondása szerint csak az ő szervezetük, tehát a Fundament Polgári Társulás több mint 120 ezer koronát már saját forrásból volt kénytelen belefektetni ebbe a munkába, ennek visszatérítésére egyenlőre nem kaptak garanciát. „Nem vagyunk a Szociális Fejlesztési Alap ellenségei, csak nyílt, átlátható rendszert szeretnénk, valamint a szerződésekben szereplő kitételek megtartását. Olyan érzésünk van, hogy az alap képviselői a minisztériumra mutogatnak, a szakminisztériumból a pénzügyi minisztériumba irányítottak minket, de udvarias és semmitmondó leveleken kívül konkrét választ nem kaptunk. Eddig 400 munkahely alakult ennek az alapnak köszönhetően a megyében, tudomásom szerint több mint 800-an dolgoznak a Szociális Fejlesztési Alap konkrét projektjein. A civil szerveződések mára olyan helyzetbe kerültek, hogy nem látják és nem is láthatják a garanciákat arra, mikor és hogyan jutnak végre a szerződések által megszabott összegekhez, amit már előre, saját forrásaikból kifizettek. Ha ez a gond hamarosan meg nem oldódik, néhány civil szerveződés és a Szociális Fejlesztési Alapban résztvevő más szervezet fizetésképtelenné válhat. Nem is szólva arról, hogy elveszíthetjük a programban résztvevő aktivisták bizalmát, megakadhat a kivitelezés és életképtelenné válhat a hálózati munka. Megoldási javaslatunk az lenne, hogy a futó programokat a már szerződésben rögzített módon, tehát az erre a célra felhasználható pénzösszegek megelőlegezésével finanszírozzák, esetleg utána újra lehet gondolni a módszert, de semmiképpen nem elfogadható a menet közbeni változtatás” – mondta Hajdú István.