Kénes légkör a kürti újborok kóstolóján

VERES ISTVÁN

Pedig ez nem verseny volt, csak egy borkóstoló: a 2013-as évben termett kürti újborok mustrája, a teljesség igénye nélkül. Így is összejött 25 minta: volt közte olyan, amelyből mindössze 50 litert készítettek, meg olyan is, amelyik nemzetközileg ismert pincészet termékei közt kerül a borkereskedések polcaira. Főleg a zöldveltelini és a rizlingek domináltak, de akadtak olyan ritkaságok is, mint a cabernet franc rosé vagy a Strekov 1075 borászat botritizálódott aureliusa, amely már-már a konyak aromavilágára emlékeztet.

Ellentétes irányzatok

A kénezés mértéke már az első minták kóstolásakor felülkerekedett az értékelés szempontjai között, és ha Jaroslav Osička jellemzései nem lettek volna olyan diplomatikusak, néhány termelő talán ott is hagyja a rendezvényt. Osička ugyanis fiával, Ľubošsal együtt arra próbált rámutatni, hogy a borkészítésben szinte kötelezőnek tekintett stabilizációs eljárás, a kénezés többet árthat, mint amennyit használ, mert ugyan megőrzi az illatanyagokat, a bor élő részeit megöli, így megakadályozza fejlődését. „Ha csak a család issza, egyáltalán minek bele kén?” – tette fel a kérdést Ľuboš Osička. A borászok egy része az intenzív kénezést a borkészítés elengedhetetlen tartozékának tartja, véleményüknek hangot is adtak. „Szeretném megkérni a zsűrit, hogy ne a kénezés mértéke alapján, hanem az egyes borok lényegéből kiindulva jellemezze a mintákat” – szólalt fel Pesl Károly. Osička elmondta, minden borkészítési irányzatnak megvan a létjogosultsága, és a borászon múlik, mit szeretne kihozni az adott fajtából, továbbá a cél érdekében milyen eszközökhöz nyúl. „Ez egy egészséges bor, nem tudok rá rosszat mondani. Készítője valószínűleg elérte vele, amit szeretett volna” – mondta Osička a legtöbb mintáról, itt-ott hozzátéve, hogy az ő ízlésének a borok nagy része túl kénes. Néhány borászt éppen ez a diplomatikus értékelés zavart. „Az előbb beszóltak neki, most pedig nem mer semmit mondani” – jegyezte meg Kasnyik Gábor, aki kénmentes olaszrizlinget hozott a kóstolóra. Gulyás Péter szerint épp ezért kell vendégborásszal értékeltetni. „Ha ezt egy helybeli szakember csinálná, néhányan már tüntetőleg távoztak volna” – véli a szervező.

Préselni sem muszáj

A fehérborok sorát Osička négy dél-morva traminimintája zárta: ezek szintén kén nélkül készültek, egyiket nem préselték és nem ülepítették, sőt a szemeket a szüret után szét sem nyomkodták. A hangulatot talán Melecsky Tibor megjegyzése jellemezte leginkább. „Itt a kolléga úr azt mondta, ő úgy csinálja a bort, ahogy kell. Hát én is úgy csinálom” – jelentette ki Melecsky, megjegyzését taps és nevetés fogadta, ugyanis teljesen más irányzatot képvisel, mint az idézett „kolléga”. Az egyik legérdekesebb mintát éppen Melecsky hozta – az akácfa hordóban készített olaszrizlingje már illatra is teljesen más világot képviselt, mint a többi. A borász ismert arról, hogy a jelenlegi trendek helyett inkább a több száz évvel ezelőtti eljárások alapján készíti a borait.

A vörösborok felhozatala jóval szerényebb volt, és bár csupán három minta szerepelt, a legemlékezetesebb tételek közé tartoztak, elsősorban a készítés körülményei miatt. Volt köztük első termésű dunaj (egy Kürtön kinemesített fajta), amelyről megtudtuk, hogy a borásznő a szőlőt egyszer bugyi nélkül is bekapálta. A falu polgármestere ismeretlen fajtából készített vörösbort. „A tőkék olyan régiek, hogy azok sem tudták megmondani, milyen fajták, akiktől örököltem, és később sem tudtuk azonosítani” – jegyezte meg Téglás János.

Az újborok mustrája Kürtön március 8-án borversennyel folytatódik. Ismert a nyári kürti borfesztivál időpontja is: július 19–20.