Kelet-Szlovákia: forró helyzetek a hideg télben

Az autósok inkább a saját erejükben bíztak Robert Šándor felvételeA városban még hagyján, legyintettek a messzebbről érkező úrvezetők. A környező falvakból szinte lehetetlen volt Kassára jutni tegnap reggel. Éjszaka a viharos erejű szél újabb hóbarikádokat emelt az este letisztított utakon, több helyen keresztbe fordult kamionok és teherautók akadályozták a forgalmat, és mivel a helyzet óráról órára változott, azokat is érhette meglepetés, akik indulás előtt tájékozódtak az útkezelőség diszpécserénél. A városi útvonalak közül délelőtt csak a forgalmasabbakat tisztították rendszeresen, a mellékutakra ritkán tévedt hókotró. „Akár tetszik a lakosságnak, akár nem, ilyenkor ez a gyakorlat. Fordított fontossági sorrend elképzelhetetlen, hiszen megbénulna a város közlekedése. A mellékutcákba csak a havazás elállta után mehetünk” – mondta Kristina Priesterová, az utak téli karbantartását végző vállalat igazgatója. Hogy ez mennyire így van, arról délben a saját szemünkkel is meggyőződhettünk, láttunk ugyanis egy mindenre elszánt hókotrót befordulni egy lakótelepi mellékutcába.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy szerda este maga a főpolgármester szólította fel nyomatékosan a magánház-tulajdonosokat és a tömbházfelügyelőket az épületek előtti járdaszakasz folyamatos takarítására. A gyalogosok élete e szívhez szóló szónoklat ellenére is nehéz volt, a saját háza előtti szakaszt ugyanis ki-ki másféleképpen mérte be. Természetesen voltak senkiföldjének számító járdák, ezek olyan hegyi ösvényekre hasonlítottak, amelyeken csak az előző turista lábnyomaiba lépve lehet haladni. Ki itt „félre lép”, harminccentis hóba lép be, hiába jár-kel a központinak számító Letná utcán, vagy a sűrűn lakott KVP lakótelepen. Az úttest és a járda között délre több helyen méteres hóbarikádok keletkeztek, az ugyanis, mint kiderült, valóban a senki földje, illetve hava.

„A villamossínek és a megállók tisztán tartása a mi feladatunk, az utakat az útkezelőség takarítja, a kereszteződések és a járdaszegélyek tisztítását viszont a városnak külön meg kell rendelnie a közterület-fenntartóknál” – magyarázta a közlekedési vállalat hóekét kezelő embere, aki a Fesztivál téren forgott körbe-körbe. A sínekről valóban odébb tolta a havat, az így keletkezett hegységet azonban talán csak a tavaszi napsugár tünteti el teljesen a tér közepéről.

Tegnap reggel összeült a városi válságstáb, és érvényben hagyták a szerda este elrendelt másodfokú készültséget a havazás miatt. Bár az ülés végére az addig intenzív hóesés hirtelen elállt, döntésüket nem módosították, csak délután háromra állt vissza a megnyugtató első fok. Megtudtuk, hogy bevetették a magisztrátus tulajdonában lévő féltve őrzött, csak „végveszély” esetén előkerülő munkagépeket is, ezeket főleg a repülőtér környékén és Saca városrészben állították hadrendbe. összesen huszonkét hókotró, tizenegy salakszóró és nyolc hóekével felszerelt traktor indult harcba.

„A fontosabb közintézményekhez vezető utakat már megtisztítottuk, a tömegközlekedés kisebb késéseket leszámítva folyamatos. A felgyülemlett havat teherautókkal szállítják a városon kívülre. Folyamatosan figyeljük az előrejelzéseket, és úgy tűnik, fel kell készülnünk a további havazásra és az utak jegesedésére. A helyzet várhatóan szombat reggelig lesz különösen nehéz” –mondta lapunknak délben František Kerekeš, a válságstáb tagja, aki szerint a gondok ellenére az elmúlt két nap nem hasonlítható a három évvel ezelőtti közlekedési káoszhoz. Hasonlóan vélekednek az útkezelők is, akik elégedettek saját teljesítményükkel. Kassai gyalogoskörökben nem ez az általános nézet, cifrábbnál cifrább megjegyzések hangzottak el az utcákon az útkarbantartók címére, és ha igaz lenne a mondás, mely szerint akit sűrűn emlegetnek, csuklani kezd, a munkagépek kezelőit megállíthatatlan csuklási rohamokkal szállították volna orvoshoz. A baleseti osztályon dolgozó orvosok bizonyára szintén nem örültek volna nekik, mivel az elmúlt két nap során a szokásosnál háromszor több zúzódással, húzódással, ficammal és töréssel fordultak hozzájuk a gyalogosok. Anton Hanušáktól, az egyetemi kórház ügyeletesétől megtudtuk, hogy a legsúlyosabb eset egy kulcscsonttörés volt, és nem igaz, hogy csak az idősebbek vannak veszélyben, hiszen az életkor szerinti megoszlás egyenletes. Az autósok, úgy tűnik, óvatosabbak voltak, Kassa belterületén a szokásosnál is kevesebb volt a koccanásos baleset.

A legmegdöbbentőbb információnk a szerdai napra vonatkozik. A kassai és a varannói labdarúgók ugyanis harminc kilométer/órás szélben, intenzív hófúvásban léptek pályára, hogy lejátsszák a soros edzőmérkőzést. A szél ide-oda sodorta a salakpályán a labdát, a játékosok pedig alig látták egymást. Az eredmény nem is fontos ahhoz képest, hogy a varannói csapat délután épségben hazajutott saját autóbuszán. Mindezt attól az elszánt fotográfustól tudjuk, aki egyedüli nézőként élvezte és fotózta végig a mérkőzést.