Kassa város és a megye is ellenzi az uránkitermelést

Ő még nem tudhatta, hogy kassai őrjárata után alig hetven évvel az általa csodált fenyőket a háborúnál is nagyobb veszély fenyegeti majd. A Kassa melletti Eprestetőn ugyanis uránt találtak. Az erdők jövője kétségessé vált.

A lelőhelyet még a múlt század nyolcvanas éveiben felfedezték, ám a nyersanyagkészlet felmérése 1992-ben abbamaradt. Egy évtizednyi nyugalom után azonban újra feltámadt az érdeklődés az urán iránt, és megjelent az a külföldi befektető is, aki lecsapott a kecsegtető lehetőségre. A kanadai Tourningan Gold Corporation vállalat (TGC) Szlovákiában leányvállalatot alapított Kremnica Gold néven, és a körmöci aranyon kívül a Kassa melletti urán sem hagyta hidegen. A cég 2005-ben kért és kapott engedélyt próbafúrások végzésére. Ezek nemcsak a kilencvenes években végzett mérések helyességét igazolták, hanem a vártnál is jobb eredményt hoztak – a lelőhelyen alighanem a feltételezett uránmennyiségnek legalább a kétszerese található meg.

Az eddigi mérések

szerint a lelőhelyen 3,59 millió tonna urán-molibdén ércet lehet fellelni, melyben az urán koncentrációja 0,42 százalék. Ebből a mennyiségből lúgozással 14500 tonna uránkoncentrátum nyerhető. Ez az úgynevezett „sárga kalács” nem radioaktív, ezért van szükség a dúsítására. Az uránérc megszerzése azonban 3,57 millió tonna kibányászott meddő kőzetet eredményez.

A Kremnica Gold számára ez kétségkívül jó hír. A társaság, mely az előzetes felmérésekbe 70 millió koronát invesztált, újabb 200 milliót hajlandó áldozni a lelőhely pontos feltérképezésébe. A cég további szándékai azonban elég homályosak.

Érthetetlen például a környezeti tanulmány kidolgozása körüli huzavona. Bár Kassa önkormányzatának és a környezetvédelmi minisztériumnak egyaránt igénye, hogy egy komplex környezetvédelmi hatástanulmány elkészüljön (a kitermelés engedélyeztetése is ettől függ), a Kremnica Gold igazgatója, Boris Bartalský szerint ez a dokumentum csak akkor készülhet el, ha a lelőhelyet harminc százaléknál kisebb hibalehetőséggel felmérték. Ez azonban még két évbe is beletelhet, holott a minisztérium már idén látni szeretné a tanulmányt.

Bartalský szerint azért nem készíti még a vállalat a kért környezeti hatástanulmányt, mert a szaktárca nem pontosította, milyen terjedelemben kéri azt. Más források szerint ellenben a minisztérium év végéig teljes terjedelmű tanulmány kidolgozására kötelezte a Kremnica Goldot.

A tisztázatlan ügyeknek ezzel még nincs vége. A környezetvédők és az üdülőhelyért aggódó kassaiak megnyugtatására a kanadai cég Szlovákiába utaztatta környezetvédelmi szakemberét, Patrick Moore-t, aki a sajtótájékoztatón saját Greenpeace-es alapítói múltját is felhozta bizonyítékként az uránkitermelés környezetkímélő hatásának demonstrálására. A Greenpeace környezetvédő szervezet azonban a szakértőtől elhatárolta magát, honlapján pedig Moore nem szerepel az alapító tagok között. A szakértő homályosan célozgatott arra is, hogy Amerikában sem ritkaság egy uránbánya működtetése egy sűrűn lakott település közelségében, ám konkrét példával szolgálni nem tudott.

A környezetvédők

közül elsősorban a Greenpeace hívta fel a figyelmet a vállalattal kapcsolatos néhány érdekes információra. A kanadai részvényesek és a szlovákiai sajtó ugyanis nem egyforma tájékoztatásban részesült idáig. Szlovákiában csak cseppenként adagolta eddig a TGC az információkat, és tavaly csupán uránbányáról, idén már az uránelszállítás mellett az esetleges helyszíni dúsításról is beszél. A bánya fekvését, a tárnák kivezetését, a kitermelés módját azonban nem fedte fel a sajtó előtt, hivatkozva az egyelőre kevés mérési adatra. A kanadai internetes fórumokon azonban a vállalat már magáénak mondja nemcsak a felmérési, hanem a bányászati jogot is, sőt, a részletes műszaki tervekben a tárnák kivezetése is szerepel. A Greenpeace arra is figyelmeztet, hogy ha a cég a gazdaságosabb helyszíni dúsítást választja, a meddőkőzet lerakata is Kassa közelében lenne. Ez jelentős környezeti veszéllyel is jár.

Az aktivisták csaknem negyvenezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek már össze, Kassa lakossága nem tartja tehát jó ötletnek az uránbánya kialakítását a város tíz kilométeres körzetében. A Kremnica Gold igazgatója a petíciót úgy kommentálta, a lakosság könnyen aláír bármit, ha meggyőzik, hogy például tönkremegy az Eprestető vagy a kitermeléstől szennyezetté válnak a források.

A vállalat kanadai és szlovákiai vezetői szerint a kedvelt síközpontnak nem esne bántódása, a kitermelés pedig a föld alatt folyna majd, és ha az ércet szállítanák, legfeljebb napi fél teherautónyi rakomány hagyná el a bányát, illetőleg vasúton is szállíthatnák a kibányászott kőzetet. Ám nem kizárt a dúsítómű megépülése sem, sőt, az sem, hogy a TGC és szlovákiai leányvállalata áruba bocsátaná a lelőhelyet vagy a már elkészült bányát. Semmi nem garantálja Szlovákia anyagi hasznát a lelőhelyből, bár Patrick Moore szerint az ország örülhetne, hogy a fellelt urán 30 évre fedezi az energiaszükségletét.

A város és a megye

álláspontja a kitermelés ügyében elutasító. A területrendezési tervekben ez a térség üdülőhelyként és madárvédelmi területként szerepel. A megye, a város, a környezetvédők és az átlagemberek tehát nemet mondanak a bányára. A vállalat szorgalmazza a bányanyitást. A végső szó a kitermelés ügyében alighanem a bányászati hivatalt, a környezetvédelmi minisztériumot és a kormányt illeti majd meg.