Jozef Šimko
Jozef Šimko: Kotleba nem fasiszta; negyedszer is megnyerem a választást
Három funkciót tölt be egyidejűleg Rimaszombat polgármestere. A legnagyobb munkanélküliséggel küzdő régióba évek óta nem telepedett le komolyabb beruházó. A jövőbeni tervekről Jozef Šimkót kérdeztük.
Sikerült megküzdeni Rimaszombatnak a koronavírus-járvány okozta kihívásokkal?
Úgy érzem, olyan város, járás vagyunk, melynek sikerült megküzdenie a koronakrízissel, mellyel nemcsak Szlovákia, hanem az egész világ bajlódik. Létrehoztunk egy válságstábot, mely már tizenkétszer ülésezett a járvány megjelenése óta. Hetente megvitattuk a problémákat, és határozott, konkrét intézkedéseket hoztunk, természetesen a központi válságstáb és a szlovák kormány utasításaival összhangban. Ki merem jelenteni, Rimaszombat sikeresen megküzdött a járvánnyal. A város alkalmazottai, az alpolgármester, az osztályvezetők, a városi közterületfenntartó vállalat igazgatója felelősen álltak a helyzethez, eleget tettek a kötelességeiknek és eleget tesznek most is. Fertőtlenítettük a játszótereket, a társasházak bejáratait, figyelünk arra, hogy a központi válságstáb határozatait betartsák az óvodákban és az alapiskolákban. Eddig minden rendben, remélem, a járvány már lecsengőben van.
A járványt követő gazdasági válságra reagálva a képviselők új költségvetést hagytak jóvá. Önnek fenntartásai voltak ezzel a büdzsével kapcsolatban és azt mondta, nem biztos, hogy aláírja. Hogyan döntött?
Tíz napom van a költségvetés aláírására. Tárgyaltunk erről a város vezetésével, és tekintettel arra, hogy a képviselő-testület elméletben 99%-ig egyetértett a városvezetés által javasolt költségvetéssel, úgy döntöttem, aláírom, annak ellenére, hogy nem értek egyet a tekepálya melletti kávézó megszüntetésével. Örülök, hogy bár meg akarták szüntetni a Turisztikai Információs Központot, a Gömöri Hírlap magyar és szlovák kiadását, végül rábólintottak az én javaslatomra, és nem lesz változás.
Az ülésen nem lehetett nem észrevenni, hogy komoly ellentétek vannak a testületen belül. Csak az utolsó pillanatban tudtak kompromisszumot kötni. Egy ilyen krízishelyzetben nem kellene félretenni a nézetkülönbségeket?
Igen, ez a helyzet azóta áll fenn, mióta megjelent A Merjünk Gyorsítani frakció. Én a problémát abban látom, hogy a frakció tagjainak volt egy elképzelése a város jövőjéről a 2018-as önkormányzati választás során. Ez a terv nem jött be, kétezer szavazattal nyertem az ő jelöltjükkel szemben (Jozef Šimko 2018-ban 5081 szavazatot kapott, kihívója, Radovan Ceglédy 3192 szavazatot szerzett – a szerk. megj.). Azóta találgatnak és megtesznek mindent, hogy leállítsák a város fejlődését. Mindent elleneznek, hogy a város ne működjön, hanem stagnáljon. Ezt látni a testületi ülésen is, ahol valóban óriási véleménykülönbségek vannak. Azt viszont nem tudatosítják, hogy nem maguknak ártanak, hanem Rimaszombat polgárainak. Bízom benne, hogy ez a közeljövőben megváltozik, ha pedig nem, akkor ezt sajnos két év múlva kell megoldanom a 2022-as választáson.
Mik a tervei ebben az évben?
Természetesen a válság kihat majd a költségvetésre is, elsősorban a részadókra. Átszámoltuk a gazdasági osztály vezetőjével, valószínűleg havonta mintegy 60 ezer euróval kevesebb jön a részadókból a város kasszájába. Ez összesen 720 ezer euró. Viszont a 2019-es évben nagyjából 620–630 ezer eurót tudtunk megspórolni a tartalékalapba, ami elvileg fedezheti a kiesést. Vagyis ha minden úgy történik, ahogy azt reméljük, akkor Rimaszombatot a koronakrízis nem érinti súlyosan. Határozott intézkedéseket hoztunk. A Merjünk Gyorsítani frakciójának javaslatára kihúztunk 4500 eurót, amit a városnapokra szántunk, és további 5000 eurót, utóbbiból a vásárt fedeztük volna. Megszorításokat fogadtunk el a jutalmak terén is: ebben az évben a város alkalmazottai sajnos egy cent jutalmat sem kapnak.
Márciustól parlamenti képviselő a polgármesterség és a megyei képviselői funkció mellett. Hogy tud ennyi feladatot összeegyeztetni? Nem jut kevesebb idő a városra?
Természetes, hogy kevesebb idő jut, ez biztos. De van egy ügyes alpolgármesterem, Rigó László személyeben, jó a hivatalvezetőm és jók az osztályvezetőim, akik elbírnak ezzel a helyzettel. Minden hétfőn itthon vagyok, minden hétfőn ülésezik a válságstáb, megtárgyaljuk, mit kell megoldani Rimaszombatban. Úgy érzem, elbírunk a feladattal. Ha pedig valami különleges eset történik, akkor telefonon mindig elérhető vagyok. Úgy dolgozunk, mint más polgármesterek például Losoncon vagy Poltárban. Nem látok benne problémát, egyelőre bírjuk.
A Kotleba-féle Mi Szlovákiánk Néppárt színeiben szerzett parlamenti mandátumot. Amikor kiderült, hogy ennek a pártnak színeiben indul, több helyi lakos felhördült. Az ĽSNS hírhedt a korábbi roma- és magyarellenes kijelentéseiről, önre pedig a polgármesterválasztás során biztosan számos roma és magyar is szavazott. Nem gondolja, hogy valamilyen szinten elárulta ezeket a szavazókat?
Természetes, hogy szlovákok, magyarok és romák is szavaztak rám. Például a Dúsa úti „fekete városban? a szavazatok 95 százalékát kaptam meg, és sok magyar nemzetiségű is szavazott rám. Én kevert családból származom: az apám magyar volt, az anyám szlovák. Biztosíthatom, hogy nem voltam, nem vagyok és soha nem is leszek fasiszta. Én tisztelem a szlovákokat, a magyarokat és a romákat is. Biztos, hogy néhány rimaszombatinak ez nem tetszett. Nem tartom Kotlebát fasisztának, ha az lenne, biztos nem indultam volna a pártja listáján. Kotlebát tisztelem, hosszú évek óta ismerem, mikor még Besztercebánya megyefőnöke volt. Az emberek választották meg, éveken keresztül küzdöttem vele a megye fejlesztéséért, bízom benne. Nem olyan ember, akinek fasiszta eszméi és véleménye lennének és a magyarok és romák ellen harcolna. Rendet akar Szlovákiában, ezért döntöttem úgy, hogy indulok a listáján. Nem vagyok a párt tagja, független vagyok.
Lát rá lehetőséget, hogy a parlamenti munkája során segítsen a városnak?
Remélem, hogy igen. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy ellenzékben vagyunk. A kormánykoalíció tagjai többet érhetnek el, mint egy ellenzéki képviselő. De mindent meg fogok tenni, eddig nem kritizáltam a koalíciót. Ha fejleszteni fogják az elmaradott régiókat, és nem fognak úgy dolgozni, mint az előző kormány, akik sem engem, sem Nyústya és Tiszolc polgármesterét nem hívták meg a feledi kihelyezett kormányülésre. Ha ez az új garnitúra nem fog kivételezni, és nem olyan városokat és községeket fog anyagilag támogatni, ahol a saját képviselőik ülnek, akkor nekem nem lesz velük problémám. De ha ezt folytatják, akkor én leszek a legnagyobb kritikusuk, mind képviselőként, mind polgármesterként. Elvárom, hogy egyenrangú legyen minden polgármester, minden városnak adják meg azt, ami jár.
A Rimaszombati járásnak régóta a munkanélküliség az egyik legnagyobb problémája. A koronavírusjárvány hatására áprilisban máris emelkedett a régióban a munkanélküliek száma. Tárgyal a város beruházókkal, akik munkahelyeket létesíthetnének a régióban?
Én már tavaly és tavalyelőtt is tárgyaltam a SARIO-val, vagyis a külföldi beruházásokat felkaroló állami ügynökséggel, és nemegyszer tárgyaltam ennél az asztalnál angol, olasz vagy német cégekkel. Sajnos, ha feltérképezik a helyzetet és megismerik a város munkavállalóinak képzettségét, továbbállnak. Mondok egy konkrét példát. Volt itt egy angol cég, amely fel akarta vásárolni a volt ZŤS területét. Tárgyaltam velük és megszereztem a listáját azoknak a dolgozóknak, akiket elengedtek a CSM tiszolci üzeméből, ahonnan az elmúlt három évben több mint 400 embert engedtek el. Elküldtem nekik a listát, végül Szerbiában telepedtek le. Mondjuk ki, hogy a külföldi cégeknek nem felel meg a helyi romák képzettsége, akik a munkanélküliek többségét teszik ki. Mikor átvettem a várost 2010-ben, több mint 35% volt a munkanélküliek száma (valójában 33,64% – a szerk. megj.), a koronavírus előtt, márciusban kb. 15,4% volt (valójában 16,19% – a szerk. megj.). Vagyis a polgármesterségem tíz éve alatt a munkanélküliség ekkorát csökkent. De ez azért történt, mert mesterségesen sorolták ki az embereket a munkaügyi hivatal nyilvántartásból, vagyis ez nem az akkori kormánykoalíció sikere. Mondhatnám, hogy húsz százalékkal csökkent a munkanélküliség, mit akartok, urak? De ez nem igaz. Sokan külföldön vannak, koldulnak. A Rimaszombati járásban 28% a romák aránya, ezeknek 3-4 százaléka dolgozik. De nemcsak Rimaszombatban van ez így. Tiszolcon, Nyústyán, Tornalján és Poltáron is hasonló a helyzet. Lehet, hogy Fülek vagy Losonc valamivel jobban áll, de a többi város sincs jobb helyzetben.
Ha végignéz az eddigi politikai pályáján, akkor mit tart a legnagyobb eredményének és mit a legnagyobb hibájának?
69 éves vagyok, elég sok mindent megéltem. 26 éves koromban neveztek ki bűnügyi nyomozónak, később a nyomozók vezetőjének, majd 1991-ben a rendőrség járási vezetőjének. Ezután járási elöljáró lettem, majd megyei alelnök, most pedig tíz éve polgármester vagyok. Ez azt jelenti, hogy hatalmas áttekintésem van a tisztviselők kompetenciái terén és a város fejlesztése terén. Mit tartok a legfontosabbnak? Azt, hogy a tíz év alatt ebben a városban nagyon sok mindent megcsináltunk. Ha megnézi a kurinci üdülőövezetet, akkor azt nagyon szépen rendbe tettük. Ugyanígy a városkertet is, melynek nincs párja Szlovákiában. Kevés város fejlődött olyan ütemben az elmúlt tíz évben, mint Rimaszombat, még ha a kritikusaim mást is mondanak. Egyedül a munkanélküliség probléma. Hogy milyen módon hozunk ide beruházót, az nemcsak én dolgom, hanem a város összes képviselőjének dolga. Elvárom, hogy a járási hivatal élére egy ügyes szervezőt válasszanak, aki a kormánnyal együttműködve segít letelepíteni egy olyan beruházót, aki legalább 500 embernek ad munkát. Ha ez nem történik meg, akkor a helyieknek továbbra is el kell menniük. Az előző kormány munkájával szemben egy nagy kifogásom van, hogy nem hozott ide beruházókat, a kormány segítsége nélkül pedig ez nagyon nehéz. Ha a Land Rover gyár nem Nyitrán, hanem Gyetván, Losoncon, vagy Rimaszombatban állna, nem kellene oda hordanunk az embereket innen.
Az előző kormány ugyanakkor 800 ezer eurós támogatást kínált egy ipari park létesítésére, ön azonban ezt elutasította.
Ez nem úgy volt. Minden évben 1,2–1,3 milliót kap a járás, a kormány 2016-os akciótervének értelmében. Az egész járás. A 800 ezer euró az északi ipari park infrastruktúrájának megépítésére szólt volna, a ZŤS mögött. A 2019-es költségvetésből a városi testület 10 ezer eurót különített el, hogy aktualizálják az ipari park tervdokumentációját. Ennek alapján kérvényeztem a 800 ezer eurót a kormányhivataltól az infrastruktúra kiépítésére. Csakhogy a Merjünk Gyorsítani frakciójának képviselői megváltoztatták az álláspontjukat, és egy teljesen más irányba terelték azt, a saját képviselőjük egyik földjéhez. Én ragaszkodtam az eredeti területhez, ennek ellenére elküldtem a kormányhivatalba az ő javaslatukat és az enyémet is. Csakhogy a 800 ezer eurót végül nem adták oda se erre, se arra.
Mit tart a legnagyobb eddigi hibájának?
Az eddigi pályafutásom legnagyobb hibájának azt tartom, hogy 2018-ban a önkormányzati választás során nem foglalkoztam a képviselő-testülettel. Ezért olyan emberek kerültek a képviselői padokba, akik nem kompetensek és bomlasztják a várost. Két év múlva, 2022-ben figyelni fogok erre, és garantálom, hogy ahogy 2014-ben kipucoltam a Smer képviselőit, úgy a „gyorsítók" is kiesnek a képviselői padokból.
Tehát 2022-ben is indul a polgármesteri székért?
Indulok, igen, természetesen.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.