Jogtalan kisajátítások?

Az 1980-as évek elején az állam – városrendezésre hivatkozva – kisajátította a lakóházainkhoz tartozó kerteket. Ez azonban nem lett bejegyezve a telekkönyvi nyilvántartásba, így a kertek a mai napig a mi nevünkön vannak. A kisajátított területekre szövetkezeti és állami bérlakásokat, egészségügyi intézményt építettek. Követelhetnek-e a kerttulajdonosok az elmúlt húsz-egynéhány évért kártérítést?

Jelige: kisajátítás

Az ingatlanok közérdekben történő kisajátítása az 1980-as években ugyanúgy, ahogy ma is, az 50/1976 T.t. számú építési törvény értelmében valósult meg. A leírt esetben az állam a saját céljaira elvette a tulajdonosoktól a kerteket, amiért valószínűleg az akkor hatályos előírásokban megszabott szimbolikus kártérítést fizették ki. Az állami tulajdonba került ingatlanokat az eredeti tulajdonos akkor kérhette vissza, ha azokat a kisajátítástól számított két éven belül nem kezdték el arra a célra használni, amire kisajátították. A visszaigénylési eljárást a két év letelte után legkésőbb 3 hónapon belül kellett a jogosult személynek elindítania. A jelenleg érvényben lévő építési törvény szerint a két év letelte után további 2 éven belül lehetséges indítványozni a kisajátítás eltörlését. A tulajdonosnak fizetendő kártérítés nagyságát a kisajátított ingatlanok szakértő által megállapított piaci értékéből számítják ki.

A fent leírt esetben azt kell tisztázni, hogy a kisajátításról létezik-e jogerős döntés, és hogy az eredeti tulajdonosok számára bizonyíthatóan kifizetésre került-e az akkor meghatározott kártérítés. Amennyiben a kisajátítás dokumentálhatóan összhangban volt az akkori előírásokkal, az állam élhet az elbirtoklás jogával. A helyzet azonban valószínűleg nem ilyen egyszerű, főleg ha a területen nem csak állami vagy városi tulajdonban lévő építmények vannak.

Tekintettel arra, hogy a mai napig nem lett rendezve a tulajdonjog kérdése, feltételezhető, hogy valami nincs rendben a dokumentációval. Ebben az esetben az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonos tulajdonjoga megkérdőjelezhetetlen, aki ezért két dolgot tehet: felajánlhatja eladásra a szóban forgó területet az aktuális piaci áron az azon található építmények tulajdonosainak vagy felszólíthatja őket bérleti díj fizetésére. A bérleti díjat – mivel a felek nem kötöttek egymással bérleti szerződést – visszamenőlegesen csak két évre követelheti jogtalan vagyoni előny jogcímén. Kártérítést kérni a fent leírt esetben nem lehetséges.

Gulyás Éva ügyvéd