Itt édesebb az élet?

Érsekújvár. A búbos kemencén nagy hasú vizeskancsók sorakoznak, az egykori orosz laktanyában található kis boltot egész évben bejárja a mézeskalács illata. A tájházi kulisszák mögött sülnek a majdan Betlehembe látogató három királyokat, bárányokat, pásztorfiúkat ábrázoló mézes bábuk. Alkotójuk a Szepességből két évvel ezelőtt Érsekújvárba települt Jana Girgošková, aki gépésztechnikus létére avatott kézműves módjára alakítja, formázza a méz és szegfűszegillatú masszát.

Hogyan lett műszaki szakember létére mézeskalács-készítő, és vajon ez a szakmai váltás összefügg-e azzal, hogy családja Érsekújvárba költözött?

Eleinte csak otthon, gyermekeimnek sütöttem mézeskalácsot az ünnepekre, fiam 22, lányaim 15 és 13 évesek. Később elvesztettem a munkámat, és a férjem sem tudott igazán boldogulni a Szepességben. Rokonaink élnek Érsekújvárott, hosszas latolgatás után, végül az ő rábeszélésükre döntöttünk úgy, hogy itt próbálunk szerencsét. Hamarosan műhelyt és boltot nyitottam. Annyi megrendelést kaptam, hogy nem győztem a sütést egyedül. Férjem is beállt a műhelybe dolgozni és a gyerekek is besegítenek.

Kitől örökölte a tehetséget, hiszen az Ön munkái között nemcsak egyszerű, „sima” mézeskalácsok találhatók, hanem kis templomok, házikók, melynek lakói is vannak és különféle játékok.

Édesapám váltókezelő vasutas volt. Szívesen vállalt éjszakai műszakokat, mert nagyon szerette a régi órákat. Nem akadt olyan óraszerkezet, amit ő meg ne tudott volna javítani, minden régi darab komoly kihívást jelentett a számára. Én is nagyon szeretem a déd- és nagyszülőktől örökölt, múltat idéző tárgyakat. A régi edények hangulata mellé illatokra vágytam, mint amilyen a mézeskalácsé, melynek receptjét egymásnak adogattuk a rokonságban. Titkos fortélyai vannak a díszítésnek is.

Nehéz volt megszokni Érsekújvárt, az itt élők mentalitását?

Korábbi, vidéki életünkhöz képest nem volt könnyű átvenni a városban élők dinamizmusát, mivel nem szeretem a nagy rohanást. A gyerekeim viszont nagyon jól érzik magukat, sokkal több szórakozási és érvényesülési lehetőségük van. Számos kiállításra, kézműves-bemutatóra kapok meghívást, melyeknek szívesen teszek eleget, és szeretem a vásárok hangulatát. Egy valami nagyon hiányzik, az erdők és a dombok, melyeket ma már csak mézeskalácsban álmodok, formázok meg. Remélem, hogy ebben másoknak is öröme telik!