Gondolom, a címben leírt állítást sokan megerősítik. Nekem olyan szerencsém volt, hogy a gyengébb nem képviselői is bizonygatták: jó dolog, ha kint, tóparton üldögélve, madárdalt hallgatva, vízcsobbanás idegnyugtató, pihentető csillámlásában gyönyörködik az „ember”, mert legalább addig pihen, normális dolgot csinál. Meg a halhús is finom dolog ám, kint, bográcsban megfőzve és a mélyhűtőben egyaránt.
Horgászni jó!
Május közepén minden eddigi rekord megdőlt a Tornaljához közeli Lőkös község tavánál rendezett horgászversenyen. Minden számítás szerint ugyanis két nap alatt ezernél is többen fordultak meg ezen a helyen. Itt rendezték ugyanis a Szlovákiai Horgászszövetség körzeti szervezetének idei első, idénynyitó horgászversenyét. Az utánpótlásról sem feledkeztek meg, hiszen a legfiatalabbak korosztályát több mint negyvenen képviselték versenyzőként. A szombati versenynapon ugyan kissé szeles idő fogadta őket a lőkösi tó partján, ám ez nem vette el a versenyzők kedvét. A horgászversenyen pontozásos értéklés folyt.
Az idei horgászversenyen első helyen Csolti Árpád végzett 321 ponttal, a második Kusza Ottó lett 247 ponttal, a harmadik helyezett pedig a 226 pontot gyűjtő Szabó Dózsa János. Az ifjak versenyében a legnagyobb halat, egy 51 centiméteres pontyot Štefan Puškásnak sikerült kifognia. Talán csak az lehetett némi üröm az örömben, hogy a versenyen kifogott zsákmány ezúttal nem kerülhetett a kondérba, mert a versenyszabályok szerint szépen visszaengedték őket a vízbe. A dicsőség azonban maradt, s a fényképek is dokumentálják: van utánpótlás, van kedv ehhez a csendes, nagy odafigyelést kívánó sporthoz.
A másnapi, a felnőttek számára rendezett versenyen is nagy számban neveztek be versenyzők. Vasárnap reggel a rendezők és bírók nagy meglepetésére 136 horgász jelent meg a vízparton. Itt az első helyen Bencső Lóránt végzett 702 ponttal, második lett Rajtúk Tamás, aki 560 pontot szerzett, a harmadik pedig ifj. Jozef Csapó, neki 484 pontot sikerült „összehorgászni”. A felnőttek közül a legnagyobb halat, egy 78 centiméteres angolnát Lakatos Zoltánnak sikerült kifognia.
Mesterszakácsok csatája
A lőkösi horgászversenyek elmaradhatatlan kísérőrendezvénye a mesterszakácsok „csatája”. Mert míg a pecások a botot fogták, addig a völgyzárógát tövében a mesterek a fakanalat forgatták. Finomabbnál finomabb egytálételek készültek fél tucat hatalmas kondérban. Titkos recept szerint halászlé, bab- és bográcsgulyás száz meg száz adagja tűnt el néhány óra alatt a versenyben megfáradt és kiéhezett versenyzők legnagyobb megelégedésére. S míg folyt a nótázás meg az eszem-iszom, a lőkösi tó minden zegét-zugát ismerő horgászok felemlegették a nagy harcsa tavalyi pusztítását és az alattomos öreg csuka emlékezetes halrablásait. S hogy ez ne csak a legenda szintjén maradjon, előkerültek fotók is a tavaly kifogott egyik harcsáról, amely bizony majdnem embernyi nagyságú volt, koponyája pedig a falu fontos közintézményében díszeleg kipreparálva. Hogy mikor fogja már ki valaki a másik nagy öreg harcsát, amely ma is a tóban garázdálkodik, továbbra is komoly kérdés marad. (szasz)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.