Hogyan került egykor az asztalunkra a mindennapi kenyér és a bor?

Az augusztus 25-től november 18-ig megtekinthető kiállításon Mária Škrabáková elmondta, rendíkvül nehéznek bizonyult a Thain János Múzeum rendkívül gazdag gyűjteményéből összeválogatnia a kiállítás anyagát.

Isten adománya a kenyér

Elődeink szántóföldeken és szőlőben végzett munkáját, a termés további feldolgozását különféle módon szemléltetik a kiállításon. Az érsekújvári régióban élők számára a föld művelése, a szőlőtőkék gondozása megélhetési lehetőséget biztosított és az igyekezetüktől függött a család jóléte. Ha nem jól gazdálkodtak, nem volt mit enniük a téli, ínséges időkben. A kiállítás anyagából a mezőgazdaságból élők hitvilága sem maradhatott ki. Magyar és szlovák szöveggel egészítette ki a szerző a bemutatott tárgyak gyűjteményét. „A keresztény hit szerint a kenyeret Isten adományának tartották. Az egyszerű nép körében a kenyeret, mint fontos táplálékot, nagy tisztelettel övezték. A kenyér készítésével és fogyasztásával kapcsolatosan a különböző hiedelmeknek és szokásoknak széles köre alakult ki. A becses vendégek kenyérrel és sóval való kínálása nem csak Szlovákiában, hanem más nemzeteknél is a vendégszeretet lényeges jelképévé vált. A gabonához és a kenyérhez hasonlóan, a szőlő és a bor is jelentős szerepet játszott az emberiség életében és kultúrájában” – olvasható a gyűjteményhez csatolt szövegben. Mária Škrabáková körbevezetett bennünket a tárlaton és elmondta, külön részt szentelt a szőlőtermő vidéken élők bemutatásának. Munkájuk kihatott a családi, a kulturális életükre, de az építészetükre is. A termés feldolgozása és tárolása présekben, pincékben, szőlőskamrákban történt, és dalokban is megörökítették ezt a tevékenységet. A bemutatott anyag részét képezi például a szőlőtőkék ültetésekor használatos, láncból készített mérőeszköz, a szépséges kézi fonású kasok, gondosan faragott fa kádak, szőlőfürtökkel díszített tálak. Mázas korsókat, tojásokkal teli szakajtót, ételhordó kerámia edényeket, tányérokat is láthat a közönség evőeszközökkel, elmaradhatatlan terítékkel.

Thain grafikák

Mária Škrabáková elmondása szerint az egyik legérdekesebb kiállítási darab az üvegvitrinben található. A múzeum névadójának, Thain Jánosnak a grafikáiról van szó, amelyeken szőlőprések láthatók. A múzeum birtokában találhatók a bemutatott darabokon kívül jóval méretesebb, a szőlő megmunkálására egykor szolgáló prések, különféle berendezések. Ezeket helyszűke miatt nem tudták bemutatni a közönségnek. Ezért is sokatmondók a Thain -féle grafikák. A múzeum dolgozóinak nem titkolt szándéka érzékeltetni, milyen volt a vidéken élők napi küzdelmes élete, és milyen használati tárgyaik voltak az embereknek. A többségüket saját maguk készítették a téli hónapokban. Ilyenkor javították a szerszámokat, fonták az újabb kasokat, kosarakat, seprűket, vagy ácsolták a kis szánkót, amin a trágyát húzták ki a földekre.

Érdekességek a múltból

A kiállításon megtudhatjuk, hogy mindig a gazdasszony döntött arról, mit eszik aznap a család és az ő feladata volt a kamra tartalmának felügyelete, feltöltése. A férfi az asztalnál a legtiszteletreméltóbb helyet kapta a sarokban, két oldalról az idős fiai foglaltak helyet, a nők, az idősebbek, a gyerekek az asztal végében ültek. A fiatal menyecskék és lányok állva ettek, nem ülhettek le, mert a hiedelem szerint akkor később szükséget szenvedtek volna. A szőlőben az úgynevezett zöld munkák végeztével az asszonyok szőlővesszőből és mezei virágból csokrot kötöttek, amit az első karóhoz erősítettek, ezzel mintegy lezárva a szőlőültetvényt. Ezt követően szüretig a gazdán és a csőszön kívül senki nem léphetett be. A kiállításra érkezők arról is értesülhetnek, hogy annak idején egyáltalán nem termeltek az emberek szemetet, az ételmaradékot az állatoknak adták, a zöld hulladékot bekeverték a komposztba, felesleges csomagolóanyagokat sem kellett kidobniuk, mert korsókban, kosarakban, maguk szőtte zsákokban tárolták az élelmiszert. Akadtak helyek, ahol a leves a családnak parázson, agyagkorsóban főtt. Ebből kanalazták ki. A Thain János Múzeum dolgozói elmondták, azoknak is ajánlják a kiállítást, akik az Érsekújvárhoz közeli térségekben élnek, vagy innen származnak, mert gyermekkorukban ismert munkaeszközöket, konyhai eszközöket, szépséges fából faragott szobrokat is találnak a most bemutatott múzeumi gyűjteményben.

Gazdag műhelymunka

A történelem tanít, a történelem szórakoztat – ezzel a megnevezéssel kezdik meg a Thain János Múzeum dolgozói az őszi műhelymunkát az iskoláknak, valamint a családi foglalkozásokat az érdeklődők számára. A szombati családi foglalkozások nagy népszerűségnek örvendenek az érsekújvári és a térségbeli lakosok körében. Szeptember 9-én Nyári emlékek címmel, október 14-én Az ősz színei megnevezéssel tartanak foglalkozásokat a múzeumban. A karácsony varázsa foglalkozást december 16-án rendezik meg. A csoportos családi foglalkozásokon 16 személy vehet részt, gyerekek és felnőttek vegyesen, a foglalkozások 9.30 órakor kezdődnek, előzetesen jelentkezhetnek a múzeum 035/6400 626-os telefonszámán, vagy a [email protected] elérhetőségen. Az alkotóműhelyben való részvétel ingyenes. A Thain János Múzeum iskolai csoportok számára is indít foglalkozásokat, az őszi műhelymunkára előzetes időpont egyeztetés szükséges. Október 3-tól november 10-ig zajlanak ezek a foglalkozások. A Karácsonyi alkotóműhelyeket december 5-től 15-ig rendezik meg, egy-egy csoportos iskolai foglalkozáson legfeljebb 23 résztvevőt fogadnak a múzeum dolgozói.