Heves vita a vágsellyei szemétfeldolgozóról

Szigorú óvintézkedések

A beruházó nevében az ewia társaság vezérkara vett részt a találkozón. Vágsellye, Vághosszúfalu és Vágkirályfa vezetésén, valamint lakosain kívül más régióbeli községekben élők és környezetvédelmi, vegyészeti, közlekedésügyi szakértők is érkeztek a fórumra. Szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlott a találkozó. Közel százan vettek részt a fórumon. Valamennyi résztvevő adatait felvették, karszalagot kaptak, és csak minden második széken foglalhattak helyet az ülésteremben, ahol mentőorvos volt és városi rendőrök ügyeltek a rendre.

Többször felszólították a vitában résztvevőket, hogy kerüljék a sorban állást, ne álljanak szorosan egymás mögé. Öt korszerű cirkuláris, azaz körforgó gazdasági központ építését tervezik az országban a régió ipari és háztartási hulladékának a feldolgozására. Az elsőt Vágsellye kataszterében építenék meg, mintegy öthektáros ipari területen. A 120 millió eurós beruházás ellen eddig több mint kétezren tiltakoztak online-petícióban. A lakosok tartanak attól, hogy még sűrűbb lesz a forgalom a városban és még több toxikus anyaggal szennyezik a levegőt. A tiltakozás megfogalmazói szót kértek az ülésen. Nehezményezték, hogy az ewia társaság közösségi oldalán rendre törlik azokat a véleményeket, amelyekben a társaság által kiadott adatoktól eltérő tényekre mutatnak rá az aktivisták. Rámutattak arra, hogy a szemétfeldolgozó központ 2025-re tervezett üzembe helyezésével újabb egészségre káros gyár épülne a Duslo vegyi gyár közelében, ahol már működik veszélyes hulladék-feldolgozó.

Oktatóközpont a feldolgozóban

A beruházó kétszáz új munkahelyet ígér, az üzemben oktatóközpontot is létesítenének iskolások számára, hogy népszerűsítsék a környezettudatos hulladékosztályozást. Marián Christenko, az ewia társaság vezérigazgatója hangsúlyozta, számos külföldi országban működnek ilyen feldolgozók. Svédországban, Finnországban, vagy Ausztriában a hulladék energiaként történő újrahasznosításának köszönhetően csaknem nullára csökkentették a szemét tárolását. Szlovákiában jelenleg még a szemét mintegy hatvan százalékát lerakatokra szállítják. Ezek egy részét már le kellett zárni, mert beteltek, vagy hamarosan betelnek. Európában mintegy ötszáz újrahasznosító szemétfeldolgozó működik. A beruházó több alkalommal hangsúlyozta, hajlandó támogatni a vágsellyei és régióbeli lakosok környezetvédelmi törekvéseit, és már korábban szó volt arról, hogy támogatnák az évekkel ezelőtt bezárt városi fürdő felújítását.

Felszólalók hosszú sora

A vitában résztvevők csaknem egybehangzóan tiltakoztak a tervezett beruházás megépítése ellen, és mivel tájékoztatták őket arról, hogy a fórumról hangfelvétel készül, amelyet eljuttatnak az illetékes minisztériumnak, valamennyien azzal fejezték be mondandójukat, hogy kérik a szaktárcát, mondjon nemet a környezeti hatástanulmányra, illetve az egész beruházásra.

Évente 130 ezer tonna hulladékot dolgoznának fel, holott a járási székhely éves hulladékmennyisége nem haladja meg az éves 8-9 ezer tonnát. A vágsellyeiek a szemét negyven százalékát osztályozzák. A felszólalók kifejezték abbéli aggodalmukat, hogy távolabbi településekről is a városba szállítanák a szemetet. A beruházóval talán csak abban értettek egyet, hogy valamilyen megoldást mégiscsak kell találni a már betelt, környezetre káros szemétlerakatok helyett. „Megengedhetetlennek tartom, hogy ebben a térségben olyan beruházás épüljön, legyen az akár krematórium is, amely újabb toxikus anyagokat bocsát ki a környezetbe. Gonoszságnak tartanám. Az itt élő lakosok védelmében szólalok fel és kérdezem, kinek az érdekeit szolgálná a feldolgozó?” – tette fel a költői kérdést Ľudovít Gremeň ismert tüdőgyógyász és onkológus szakember. A beruházó szerint négyféle filtráción megy át feldolgozáskor a kibocsátott toxikus anyag, és nem örülnek annak, hogy néhány aktivista rémhíreket, hazugságokat terjeszt a közösségi oldalakon. Michal Toma, a petíciós bizottság tagjaként szólalt fel, véleménye szerint egyértelműen szemétégetőről van itt szó, és kíváncsi, mihez kezd a cég a feldolgozás során keletkezett salakkal és hamuval. Azt a választ kapta, hogy rendszerint építkezések során használják fel az ilyen hulladékot. Toma utalt továbbá arra, hogy egy libereci szemétégetőnél kimutatták a dioxin-t, amely bekerül a tojásba, a húsba, és mivel a vágsellyei térségben nagyon sokan foglalkoznak háztáji termeléssel, ez veszélyt jelent a családjaikra. A felszólalók egyike volt Marián Krištof városi képviselő, aki elmondta, a testület népszerűtlen intézkedéshez folyamodott, emelnie kellett a kommunális hulladék elszállításáért járó illetéket. Értékesnek tartja, hogy a városi képviselők és önkéntesek csapata sorra járja a város utcáit, ellenőrzik a szemeteseket, felvilágosítják a lakosokat a hulladék osztályozás előnyeiről.

Nem kell a külföldi példa

Időnként szakmai vitába fulladt egy-egy felszólalás, ilyenkor a jelenlévők többsége tiltakozott, mert nem értették a statisztikai adatokkal, vegyi összetételekkel, különféle mennyiségekkel érvelők válaszait.

Dühös reakciókat váltott ki a fórumon résztvevők részéről az is, amikor a beruházó külföldi példákat sorolt fel eredményesen, hatékonyan működő feldolgozókról. A helyiek ilyenkor bekiabáltak, mondván, őket nem érdekli a külföldi helyzet. Itt élnek, és egészségesebb környezetben szeretnék nevelni a gyerekeiket. A lakossági fórumon résztvevők a városi hivatal dolgozóitól megtudták, hogy a koronavírus-helyzet miatt három alkalommal hosszabbították meg további harminc nappal a környezeti hatástanulmány véleményezésének idejét.

Június 12-ig bárki elküldheti véleményét, javaslatát a környezetvédelmi minisztériumnak a vágsellyei szemétfeldolgozóval kapcsolatban.