Hét faluban csupán tizenöt magyar elsős összesen

A legtöbben, öten, Nagycétényben kezdik a következő tanévet, hozzájuk csatlakozik három év múlva a három nyitracsehi elsős. Kálazról már hét éve nem írattak magyar iskolába senkit, az iskolabusz idén mindössze egy hetedikest, két nyolcadikost és egy kilencedikest szállít.

Pogrányba három elsőst írattak be, de közülük csak egy helybeli, a másik kettő gesztei és nyitragerencséri. A szomszédos Alsóbodokon, ahonnan ötödikbe már Pogrányba járnak a diákok, idén sem lesz magyar elsős. Hajtman Béla, a helyi Vállalkozói Szakközépiskola igazgatója arról tájékoztatott, hogy jövőre legalább tizenöt elsőssel szeretnének osztályz nyitni. Jelenleg csak nyolc elsősük van, közülük egy sem a régióból jött, az iskola 63 diákjának egynegyede zoboraljai.

Gímesen két év szünet után lesz újra magyar elsős – igaz, csak egyetlenegy. Egy gyereket írattak a zsérei magyar iskolába is, a koloniba pedig kettőt. Utóbbi községben komolyan befolyásolja a létszám alakulását az is, hogy a helyi gyermekotthonból egyre kevesebb gyereket küldenek magyar iskolába. Az otthon igazgatója, Emília Cibulková lapunknak azt mondta, tiszteletben tartják a gyerek anyanyelvét, és az alapiskola igazgatójával együtt döntenek arról, kit hová írassanak be, ám a falubeliek másként látják a helyzetet. Nevük elhallgatását kérve többen is azt mondták nekünk, a magyar gyerekek esetében is a szlovák iskolát részesíti előnyben az otthon vezetése, arra hivatkozva, hogy az ő nevelési nyelvük szlovák, és nincs, aki foglalkozzon a magyarul tanuló diákokkal.

A folyamatosan csökkenő gyereklétszám ellenére az önkormányzatok kegyéből még mindig három kilencosztályos alapiskola működik Zoboralján: a nagycétényi, a pogrányi és a gímesi. A felső tagozaton már most is komoly gondot okoz a kevés diák, de három év múlva, amikor mindhárom iskolában csak négy ötödikes lesz, tarthatatlanná válik a helyzet. A most beíratott elsősökből 2015-ben Nagycétényben nyolc, Pogrányban három, Gímesen pedig két gyerekkel indulna ötödik osztály – az utóbbi kettő az önkormányzatok szerint már fenntarthatatlan. Évek óta szó van arról, hogy a régió csak egy teljes szervezettségű iskolát tud eltartani, de arról, hogy ez hol legyen, és hogyan szervezzék meg a gyerekek odautaztatását, az iskolaigazgatók szerint még tárgyalások sem folynak.

Közigazgatásilag az Érsekújvári járáshoz tartozik, de földrajzilag a zoboraljai régióhoz van közelebb Nagykér, ahol idén egyetlen gyereket sem írattak magyar iskolába, míg a szlovákba huszonkettőt. A több mint háromezer lelket számláló falu lakosságának hatvannyolc százaléka magyar, de a diákok aránya nem ezt tükrözi. Míg a magyar tagozaton csak 52-en, a szlovákon 184-en tanulnak. Nagykéren már azt is kipróbálták, milyen az, ha a felső tagozaton összevonják az évfolyamokat: a négy magyar nyolcadikos és két kilencedikes együtt tanul. Az ötödik évfolyamban is csak öten vannak, de nekik nyílt önálló osztály. A mostani harmadik évfolyamban viszont már csak három, a negyedikben pedig négy diák tanul, ötödiktől feltehetően őket is összevonják. A szlovák tagozaton a legkisebb létszámú osztályban tizenhárom gyerek tanul, de a nyolcadikosok 25-en, a kilencedikesek pedig 28-an vannak. A közös igazgatású iskolát szlovák igazgató, Helena Dojčánová vezeti, aki szerint a magyar családból szlovák iskolába íratott gyerekek nyelvtudásával sincs gond, mert az óvodában felkészítik őket.