A XXI. században talán kissé anakronisztikusnak tűnik a lovagság intézménye. Ez a megállapítás azonban csak akkor igaz, ha a középkor páncélban harcoló, szíve hölgye után epekedő lovagjaira gondolunk.
Hat új szlovákiai lovag is elkötelezte magát a jótékonykodás mellett
A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend az elsők között alakult meg a 10. században, amikor az első keresztes hadjárat után roppant lendületet vett a zarándoklat. A hírre, hogy Jeruzsálem felszabadult a hitetlenek uralma alól, ezrek siettek Európából keletre imádkozni. Az út során ezer veszély leselkedett rájuk, de ekkor jöttek az első lovagok, és megalakult a lovagrend. Eredeti feladata tehát a Jeruzsálem felé tartó zarándokok gyógyítása és védelmezése volt. A világ 900 év alatt sokat változott ugyan, de a rend fő feladata továbbra is a szegények segítése. Több mint 6000 tagja között kiemelt érdemű képviselők vannak, akik évszázados hagyományokra támaszkodva szolgálati, diplomáciai és gazdasági kapcsolataik révén jótékony célú tevékenységet folytatnak.
A lovagrend kelet-közép-európai ága, Esterházy Antal herceg nagyprior parancsnoksága alatt idén április 24-én nemzetközi szintű avatási ceremónián 24 új tagot vett fel soraiba. A lovagjelöltek többsége Magyarországon él, hatan Szlovákiában, ketten Romániában, egy-egy pedig Svájcban és Németországban. Hogy mi a közös bennük? Valamennyien kapcsolódnak Magyarországhoz, a magyarsághoz. Még a kínai származású Xu Li Mei is, aki már évek óta Magyarországon él és a nyelvet is beszéli. A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend lovagjai és dámái ez alkalommal a pozsonyi Ferencesek templomában gyűltek össze az ünnepségre. Esterházy Antal herceg szerint a helyszín kiválasztása nem véletlen. Azt jelképezi, hogy az 1919-ben szétválasztott Magyarország és Szlovákia most az Európai Unió keretein belül ismét egyesül.
Az avatáson a rend 11 országból érkező 48 lovagja és dámája valamint a legmagasabb rangú méltóságai jelenlétében a jelöltek előbb fogadalmat tettek. Ennek szövege szerint készen állnak, hogy kövessék a rend prédikációit, részt vegyenek szolgálataiban, példás életet éljenek, megtartsák a rend törvényeit és a lovagi kódex szabályait. Ezt követően a szentmisét celebráló Burián László esperes megáldotta a jelképeket, amelyeket a jelöltek a beavatás után viselnek, a palástot és a nyakéket, valamint a kardot, melynek megérintése az ősi ceremónia része. Az új tagokra Esterházy Antal herceg adta fel a fekete köpenyt, melynek bal vállrészét a johanniták jelvénye, a máltai kereszt díszíti. A lovagoknak ugyancsak a nagyprior adta át a nyakszalagot, melyen a nyolc boldogságot jelképező nyolcágú fehér zománcú kereszt függ. A dámák ezt a jelképet csokorszalagként a paláston viselik.
Az avatás utáni fogadáson Esterházy Antal köszöntőjében hangsúlyozta: folytatni kívánjuk a rend hagyományát, és segíteni fogjuk mindazokat, akiknek segítségre van szükségük. Minden lehetőségünket kihasználjuk arra, hogy fellépjünk azok ellen, akik a keresztény vallást és a keresztény világot valamilyen módon támadni akarják vagy ártani akarnak neki. Nem kell most kardot ragadni, és úgy, mint a 10–12. században, kimenni a Szentföldre, ott hadakozni. Ezt itt otthon is megtehetjük jó szívvel, elhatározással és nekünk ebben a nagy családban, a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendben ezt teljesítenünk is kell. A lovagrend újdonsült tagjai mind megtiszteltetésnek tartják, hogy bekerülhettek a rendbe. Edwin Marton hegedűművész, aki a szertartáson Stradivari hegedűjén adott elő egy Vivaldi művet, az Új Szónak elmondta: „A mai nap nagyon különös az életemben, mivel ma bekerültem egy olyan közösségbe, melyben nagyon rendkívüli emberek vannak, akik összetartanak, szeretik és segítik egymást és segítik a világot. Nagyon nagy dolog, hogy közöttük lehetek. Harminc év az alsó korhatár, és én két hónapja lettem ennyi, úgyhogy ez volt az első lehetőségem a belépésre”. Arra a kérdésre, hogyan tudja majd személy szerint segíteni a rászorulókat, Edwin Marton nem tudott konkrét választ adni, de meggyőződése, fog tudni segíteni, módja is lesz rá és majd megtalálja a megfelelő formát.
Esterházy Antal herceg többször hangsúlyozta a lovagrendi hagyomány ápolását. „Mi, nemesek mindig a kereszténység megvédését hirdettük. Őseink katonai rendek tagjai is voltak, akik hadakoztak a törökök ellen, az arabok ellen és mindazok ellen, akik a nyugati keresztény világot valamilyen módon veszélyeztették. Most, több száz évvel később is így van ez, bár a jótékonyság és az istápolás van az első helyen, de továbbra is kitartunk azon elképzelésünk mellett, hogy a kereszténységet is megvédjük. Ma fegyverek helyett szívünkkel, mindenki azokkal az eszközökkel, amelyek a rendelkezésére állnak”.
Kiből lehet lovag? Eszterházy herceg válasza: „Vannak hagyományos erkölcsi feltételeink. A rendtagok elkötelezik magukat a jótékonyság és amellett, hogy a lovagiasság hagyományát továbbra is fenntartják, valamint egyfajta szociális szerepet is átvesznek. Aminek külön örülök, hogy sokan lelkesedéssel vállalják ezt a feladatot. Aki be szeretne lépni közénk, annak az életével, a tetteivel, a beállítottságával kell igazolnia, méltó arra, hogy befogadjuk. A jelentkezők egy évig állnak kapcsolatban a renddel. Ez idő alatt megismerik szabályainkat és eldől, hogy a jelölt képes-e alkalmazkodni a feltételeinkhez. Azok, akik úgy határoznak, vállalják ezeket, rendelkeznek az alapvető lovagi erényekkel, mint becsületesség, erkölcsösség, az elesettek iránti szociális érzékenység, felvesszük a rendbe”.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.