Háromszáz éve szentelték fel Serke református templomát

Ritka az olyan település, amelynek templomáról pontosan tudni lehet, mikor építették. A Rima partján fekvő Serkében idén nyáron lesz háromszáz éve, hogy felszentelték a ma is szolgáló református templomot.

SerkE (Širkovce)

Felmerül viszont a kérdés, volt-e, s ha igen, merre lehetett a falu korábbi temploma.

Régi település

A Rima medence folyóparti teraszain már sok évezreddel ezelőtt megtelepedett az ember, bronzkori és vaskori leletek gyakran kerülnek elő a környéken. Maga a folyóvölgy pedig a honfoglalás és az országalapítás idején már hadiútként szolgált, mint később még oly sokszor a történelem folyamán, ami sajnos az itt élőknek nem volt túl kedvező. Serke község első írásos emléke IV. Béla király idejéből való, a tatárdúlás utáni újjászerveződés idejéből, egészen pontosan 1246. január 10-én készült, amikor a király elkobozta Fulkus rablólovag vagyonát, és az egykori birtokhatárokat kijelölte. Ekkor még terra Sirque néven jegyezték fel. Maga a terület kezdetekben a várispánság felügyeletében volt, majd hadi tettei miatt a Serkei család kapott itt birtokot. A család alapító őse bizonyos Altman volt. A falu később a Rátoldok tulajdonába került, ez a nemzetség építette a falu fölé magasodó dombon a gótikus stílusú hegyi várat, melynek egy részét néhány éve részben feltárták a régészek. Feltételezhető, hogy Serke első szakrális épületét is ebben a korban alapíthatták, de erről nincs feljegyzés. Azt viszont tudni lehet, hogy a husziták egy ideig Kapla-Serke várának is urai voltak, csak Mátyás király tudta visszafoglaltatni ezt a területet a kelyhesektől. A falu közel négyszáz évig a Lorántffy-család tulajdonában volt, e család neves tagja, Zsuzsanna pedig a reformáció lelkes híve volt. A reformátusok ekkoriban a mai iskola helyén álló egyszerű templomot vették birtokba, ez az akkori faluközpontban lehetett, keletre tőle, egy folyóteraszként azonosítható területen volt a falu ősi temetője. Ez az első serkei templom valószínűleg már kőből épült, de elpusztult, miután a feljegyzések szerint 1709-ben egy tűzvész teljesen felemésztette a falut. A korabeli feljegyzések azt is említik, hogy leégett a templom, tornyából lezuhantak a megolvadt harangok.

Az új templom és építtetői

A 17. század utolsó harmadában Serke község zálogbirtokként a Vay család tulajdonába került. A ma álló templomnak Vay Ádám, Rákóczi egyik híve az alapítója, ő ajándékozta a falunak az Úr dombja elnevezésű területet templomépítés céljára. A szakrális épület befejezését az alapító már nem élte meg, 1715-ben elhunyt, s az épülő templom alatti kriptába temették el. Ezt a sírboltot 1992-ben, a templom renoválásakor nyitották fel újra. Serke újonnan épített református templomát Vay Ádám lánya, Judit fejezte be, aki emiatt birtokainak egy részét is elzálogosította. A hajót 1718 augusztusában szentelték fel, a tornyot később, 1765-ben emelték a nyugati oldalon. A források szerint Kapla várának köveit használták fel a templomépítéshez. Az egyenes záródású, kétkarzatos, kazettás mennyezetű, sarkain támpillérekkel megerősített templomot barokk stílusúnak mondják, de pazar díszítésektől mentes, inkább robusztus hajójú. Tornya harmonikusan illeszkedik a hajóhoz, sisakos tetejű és szép kerengőjéből az egész Rima völgyre kilátás nyílik. Első látásra inkább reneszánsz kori templomnak vélné az ember ezt a szép épületet, mintsem barokk korabelinek. A templomot kőfal is védi, de védelmi funkciója soha nem volt, maga a fal a 19. század vége felé épült.