Három a magyar igazság – egyelőre ráadás nélkül

Ritka pillanat: három nyugodt gyermekAzóta egy hónap telt el, a babák szépen gyarapodnak, a 29 éves Ferenc és a 28 éves Annamária pedig megpróbálják felfogni, hogy nem egy-, nem is két-, hanem háromgyermekes szülők lettek. (Sajnáltam, sőt, bántott, hogy a szlovák lapokból értesültem a nem mindennapos eseményről, hiszen az újszülöttek nevéből következtetni lehetett szüleik nemzetiségére.) – Nem mi, hanem az Óváros polgármestere értesítette a sajtót, s amikor otthonunkban átadta pénzadományát, a 33 ezer koronát, néhányan vele tartottak – tudatta az édesapa, majd amikor arra kértük, szeretnénk bemutatni családját, egyenesen megmondta, nincs elragadtatva az ötlettől. – Annyi valótlanságot hordtak össze rólunk. Azt írták, hogy gyermekeink az uniós népszavazás napján születtek, holott akkor már kétnaposak voltak, vagy azt, hogy a városi hivatal nyomban gondozót küldött segítségünkre, holott... – sóhajtott mélyet a telefonba. – Na jó, ha a feleségem is beleegyezik, akkor ezt majd személyesen mondjuk el.

A megadott időpontban érkezünk, a lakásba lépve gyermeksírás fogad. – Előbbre kell hoznunk a fürdetést, mert éhesek – közli velünk a kismama Csabával a karjában. Anna a nagyi simogatásától nyugszik meg, de mi legyen a kiságyban síró Ákossal? Annamária engedélyével felvehetem, s mire elcsendesedik, anyukája három szappantartót, három öltözet kisinget, réklit, rugdalózót, három fürdőlepedőt készít elő. De mert nem lehet tovább várni a családfőre, fotós kollégám és Annamária édesanyja kihozzák a másik szobából a kiskád alá való asztalt. – Kicsi a fürdőszoba, ezért így oldjuk meg a fürdetést. Általában Anna élvez elsőbbséget, ő a legnagyobb. A hangja is erős, ha rázendít, felveri az alvó fiúkat – tudatta az édesanya, s hol a kislányához, hol hozzánk szólt. Ezalatt a nagyi kénytelen visszatenni ágyába Csabát, mert neki fontos feladata van: a három csöppség tejadagját készíti.

Észre sem vesszük, megérkezik az apuka, gyorsan kezet mos, puszit nyom párja arcára és nyomban belefog Ákos fürdetésébe. Szappanozza, forgatja, öblíti, törölgeti, sorra tisztítja orrát, fülét, kenegeti popsiját, pelenkázza, öltözteti, majd amikor a nagyi a kezébe nyomja a cumisüveget, megeteti kisfiát. Ámulva nézem ügyességét, nem kapkod, pontosan tudja a tennivalókat, a sorrendet. – Amikor megjöttek a kórházból, részt kellett vállalnom mindenből, hiszen három gyerek mellett minden kézre szükség volt, van és lesz is. Azt hiszem a feleségemet is meglepte ügyességem – nevet a büszke apuka, majd összekacsintva a párjával fejével a pelenkázó asztal felé int. – Látják a falon azt a két cetlit? Az a „puska”. Az egyikre a fürdetési, a másikra az öltöztetési sorrendet írtuk fel. Mert a kezdetben előfordult, hogy itt-ott összekevertem valamit, például pelenkázás előtt adtam a gyerekre a rugdalózót, vagy elhagytam az olajozást. Egy gyerek esetében is meg kell tanulni a leckét, hát még, ha egyszerre három van... Van egy nagykönyvünk is, abba jegyezzük az etetés időpontját, a tejmennyiséget, hány pelenka fogyott, melyik kapott aznap anyatejet, nehogy előnybe részesítsük valamelyiket, de azt is feljegyezzük, ki mennyit aludt. Nem mondom, az első hét elég nehéz volt, hiszen akkor még nem volt segítségünk, de kidolgoztunk egy jól működő rendszert – meséli, s ezalatt a nagymama hozzájárulásával mindhárom baba jóllakott. – Ilyenkor szusszanásnyi időnk van, megvacsorázunk, Annamária kinyújtózkodhat, elmeséli a napi történéseket, majd ismét etetés következik. És ez így megy éjjel is, igaz, amióta ismét dolgozom, egyszer-kétszer nem ébresztenek fel – néz elismerően párja és anyósa felé. – Feri képes aludni akkor is, ha mindhárom sír – tudatja a kismama, s bár leplezi, látszik rajta, fáradt. Nem tagadja, nagy a hajtás, édesanyja és a gondozónő nélkül aligha boldogulna.

Megtudjuk, a hivatalos segítséget nem kapták meg egykönnyen. Három gyermek esetében a város részéről nem kötelező a gondozói szolgáltatás biztosítása. Bár amikor két hónappal a babák születése előtt érdeklődtek, támogatásukról biztosították Lévárdyékat. Az első héten viszont magukra voltak utalva, majd tudatták velük, a négyórás segítség havi 4500 koronával terhelné meg családi költségvetésüket, de végül hét igazolás benyújtása után elintéződött, hogy a gondozó hat órát tölt náluk, amiért 1300 koronát fizetnek. S ha már szó esett a „piszkos” anyagiakról, a szülők kérésünkre megpróbálják összeszámolni, havonta mennyit költenek az újszülöttekre. – A kelengye javát másodkézből szereztük be, a babakocsit is, hiszen a „tripla” ára közel 50 ezer korona. A családi pótlék háromszor 270 korona, a születéskor mindenkinek járó „kocsipénz” háromszor 3 110 korona. A tejpor jelenleg havi 3 800 koronába kerül, ha majd a kicsik többet esznek, akkor többe is, a pelenka most négyezer korona. Az összes krémmel, babakozmetikummal együtt havonta 11 ezer koronás kiadással kell számolnunk. Ha majd cipőre is szükségük lesz, az összeg alaposan megugrik – sorolja a közgazdász kismama, majd a férjével szinte egyszerre mondják ki: tripla kiadás, de tripla öröm is vár ránk.

A háttérben ügyködik a nagymamaSomogyi Tibor felvételei Felelevenítik a babavárás hosszú hónapjait is, elmesélik, fokozatosan tudták meg, hogy nem egy gyermekük lesz. – Három generációval visszamenőleg előfordult a családban ikerszülés, de mi erre nem is gondoltunk. A második ultrahangvizsgálatnál viszont a nőgyógyászom megjegyezte, hogy két magzatot lát. A következőnél azt mondta: hopp, hátul valami még mozog. Nagyon kevés emberrel tudattuk az örömhírt, mert nem akartuk elkiabálni... Annamária a szülés előtti másfél hónapot a kórházban töltötte, az orvosok attól tartottak, idő előtt jönnek majd a világra a gyermekek. – Tudatosan készültem az anyaságra, megfelelő módon táplálkoztam, bár az első hónapokban néhány kilót fogytam. Eleinte rengeteg tejet ittam, de amikor megtudtam, hogy kettő helyett hármat viselek a szívem alatt, túróra tértem át. A terhesség ideje alatt naponta 25 dekát, összesen 32 kilót ettem meg. Eleinte ízesítés nélkül, majd sósan, édesen, gyümölccsel, zöldséggel, ugye nem csoda, hogy ma látni sem bírom?! Viszont állítom – és ajánlom minden kismamának –, a sok kalcium és fehérje jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy egészséges gyerekeknek adtam életet. A terhesség nyolcadik hónapja végén, császármetszéssel szültem. Anna a pocakom bal oldalán helyezkedett el, a fiúk egymáson feküdtek, Ákos volt alul. Mellesleg ők egypetéjű ikrek, holott szerintünk nem is nagyon hasonlítanak egymásra – intenek a békésen szuszogó apróságok felé. Beszélgetésünk alatt a nagymama harmadszor indította be a mosógépet, kifőzte a 24 cumisüveget, hiszen hamarosan ismét megéheznek a babák. Amikor felvetjük, hogyan képzelik el a jövőjüket a kétszobás lakásban, nevetve legyintenek. – Majd megoldjuk valahogy – mondja az apa, s megjegyzi: Az lesz igazán érdekes, amikor a gyerekeink elindulnak. Hárman háromfelé.