Hamvas Bélára emlékeztek szülővárosában, Eperjesen

A szentendrei Ars et Vita ‒ Művészet és Élet Alapítvány, az egri Eszterházy Károly Egyetem és az Eperjesi Egyetem szervezésében megvalósult kétnapos találkozó célja volt népszerűsíteni Hamvast, rámutatni a jeles alkotó és gondolkodó életművére.

Válogatás az életműből

A rendezvény fővédnöke Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja volt. Peter Kónya, az Eperjesi Egyetem rektora magyarul tartotta meg előadását, melyben részletesen bemutatta az Eperjesi Kollégium Magyar Társaságát. Eperjes szülötte – Hamvas Béla címmel életmű-kiállítást nyitottak az egyetem csarnokában, a tárlatot két évvel ezelőtt Szentendrén láthatta a közönség. A megnyitón részt vett Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója és Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora is. A kiállítás gazdag anyaga értékes válogatás az író több ezer oldalas életművének legfontosabb gondolataiból. Fényképek, személyes tárgyak hozzák közelebb a ma emberéhez Hamvas szellemiségét. Köztudott róla, hogy tintaceruzával írt, nagy gonddal válogatta ki az írószereit, tollszárait, hordozható tintatartóit.

Más nyelven is

Az előadások közül kiemelhetnénk a rendezvény egyik szervezőjének, Thiel Katalinnak, az Ars et Vita Alapítvány és az Eszterházy Károly Egyetem Filozófia Tanszéke munkatársának Hamvas Béla és a politika című előadását. Thiel Katalin arra biztatta az egyetemi hallgatókat, hogy más nyelvekre lefordítva is népszerűsítsék Hamvas életművét. Mészáros András, a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének professzora A 19. századi eperjesi filozófusok a magyar filozófia történetében címmel tartott előadást. Az Evangélikus Kollégium dísztermében Schumann Karnevál című művét Gábor Judit zongoraművész adta elő. A halottas énektől Bartókig – változatok a zene értelmezésére Hamvas Béla írásaiban címmel hangzott el előadás. Szó volt továbbá a Karnevál narratív poétikájáról, valamint a Hamvas-féle regionalizmus párhuzamairól, illetve az eperjesi evangélikus kollégium 17. századbeli jelentős szerepéről. Thiel Katalin művészettörténész elmondta, az író életét teljes egészében ellehetetlenítették a mostoha történelmi körülmények, a két világháború és az egyre inkább kiteljesedő diktatúra.

Tiltólista, megfigyelés

„Az 1948-as politikai hatalomváltás után nézetei és szerkesztői tevékenysége miatt úgynevezett B-listára (politikai/belügyminisztériumi szempontból nem kívánatos személyek listájára) került, állandó megfigyelés alatt tartották. Állását elvesztette, nem publikálhatott, fizikai munkából élt. Az 1920-as, 30-as évektől haláláig több ezer oldalas életművet hagyott hátra” – hangsúlyozta Thiel Katalin. „Hamvas Béla egészen egyszerűen gondolkodott, valahogy – jól vagy rosszul, de mindenképpen érdemben és teljes lényével – igyekezett reagálni a világra, amelyben élt. Kritikai állásponton volt, akár a demokráciáról, akár a diktatúrákról beszélt. Jacob Burckhardttal teljes egyetértésben állította, hogy »Macht ist böse« – a hatalom gonosz” – mondta előadásában Weiner Sennyey Tibor költő, író, műfordító.

Legjelentősebb művében, a Karneválban Hamvas Béla azt sugallja, hogy az életnek végső soron nincsen célja, legföljebb értelme, de az ember mégis úgy tesz, mintha lenne. A létezésnek ez a furcsa karneválja megállás nélkül folytatódik, s ebben a végtelen maszkabálban talán épp a szarkasztikus humor segítségével van lehetőség a normális létezést felismerni.