Háború Érsekkétyen az iskola miatt

A polgármester szeretné, ha az egyházi fenntartású intézményt az önkormányzat venné át. A szülők és az iskola támogatói azonban ellenállnak. Damoklesz kardja lebeg a kisiskolák felettA vita híre eljutott a Híd és az MKP járási, illetve országos vezetőihez, valamint a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Elnökségéhez is. A Híd, az MKP és a zsinat – az óvoda és az iskola mellett érvelve – nyílt levélben fordult a község polgármesteréhez. Ám úgy tűnik, hogy a magyar pártok járási és országos képviselői, valamint az egyház vezetői sem tudják meggyőzni a polgármestert arról, hogy az óvoda és az iskola fenntartásáról kialakult vita nemcsak méltatlan, hanem veszélyes is. Nem több és nem kevesebb, mint a magyar oktatás jövője forog kockán Érsekkétyen. A kisiskolák felett Damoklesz kardjaként lebeg a szlovák parlament 2013 decemberében elfogadott közoktatási törvény módosítása, mely a 2015/2016-os tanév első napján lép életbe. Szeptembertől az alapiskolai első osztályokba minimum tizenegy, az alsó tagozat további évfolyamaiba pedig legalább tizenhárom tanulónak kell járnia ahhoz, hogy a törvény értelmében az adott iskola tovább működhessen. Ezt a feltételt azonban sok iskola nem tudja teljesíteni „Az egyházi iskolák – bár állami finanszírozásúak – kivételt képeznek. Ha arra kerül a sor, hogy az állam azt mondja: nem fogja őket finanszírozni, akkor biztos vagyok abban, hogy az egyház meg fogja találni a módját annak, hogyan tartsa fenn őket. Érsekkétyen az iskolát csak az egyház égisze alatt lehet megtartani” – hangsúlyozta Bohák Valéria, az Egyházi Alapiskola és Óvoda igazgatója. Hatról ötvenre emelkedett a tanulók számaA 2011-es népszámlálási adatok szerint a Lévai járáshoz tartozó Érsekkétynek 662 lakosa van. Ebből mindössze 69-en vallották magukat szlováknak. Két temploma is van a falunak. A római katolikus és a református templom tornya a falu központi helyén magasodik. Az egymással szembenéző templomok tőszomszédságában hajdan két iskola várta a község tanulóit. Az iskolai szünetekben a katolikus és a református iskola tanítója kedélyesen elbeszélgetett a két templom övezte téren, majd csengetés után ki-ki a saját iskolájában folytatta a tanítást. Az egyházi iskolák megszűnése után a református iskola épülete lassan az enyészeté lett. Az épületet le kellett bontani. Az állami iskola a katolikus iskola épületében működött, amelynek alsó szintjére a község a hetvenes években emeletet épített, hogy a gyerekek megfelelő és méltó körülmények között tanulhassanak. „Sajnos a járási székhely messze volt, a hivatalnak pedig semmilyen érdeke nem fűződött ahhoz, hogy az érsekkétyi iskolát és ezzel a magyar nyelvű oktatást megtartsa. A tanulók száma egyre csökkent, és az iskola leépült. 1999-ben mindössze hat tanulója lett volna” – sorolta Bohák Valéria. A falu lakosai, világi és egyházi vezetői ekkor döntő lépésre szánták el magukat: egyházi iskolát alapítottak. „A református gyülekezet felvállalta, hogy összefogja a falu gyerekeit, és iskolát indít” – mondta az igazgató. Az első tanév után azok a szülők, akik a szomszédos Nagyölvedre hordták iskolába gyerekeiket, kéréssel fordultak az iskola vezetéséhez. „Gyerekeiket szerették volna visszahozni, fokozatosan hatodik, hetedik és nyolcadik osztályt is tudtunk indítani. Jelenleg ötven tanulónk van” – tájékoztatott Bohák Valéria. 2003-tól az óvoda is az egyház fenntartósága alá került, az iskola és az óvoda két külön épületben, de közös igazgatással működik. „A katolikus gyerekeknek ugyanúgy és ugyanolyan óraszámban biztosított a hitoktatás, mint a református tanulóknak” – jegyezte meg az igazgató. Változnak az idők…Az érsekkétyi óvoda és iskola 1999-től a református egyház égisze alatt, önkormányzati épületekben működik. Az önkormányzattal kötött bérleti szerződés értelmében nem kellett bérleti díjat fizetniük, és az önkormányzat évente 5000 eurónak megfelelő összeggel járult hozzá az óvoda és az iskola működéséhez. A helyzet a 2014-es önkormányzati választások után kezdett bonyolódni. A választásokat Molnár Péter független jelölt nyerte meg, aki az előző ciklusban a Híd színeiben vereséget szenvedett. Most szoros küzdelemben 168 szavazattal nyerte meg a választásokat. Mikus Irén, aki huszonnégy évig vezette a falut, polgármesterként nem jelöltette magát, de képviselőként bekerült az önkormányzatba. A képviselő-testületbe három MKP-s, három hidas és egy független jelölt került. A polgármester közvetlen munkatársat az MKP-s képviselők közül választott. Az önkormányzat március 26-i ülését viszont azzal kezdte, hogy Bohák Józsefet menesztette alpolgármesteri funkciójából azzal az indokkal, hogy elvesztette bizalmát. Bohák József ugyanis részt vett a polgármester visszahívását kezdeményező aláírásgyűjtésben. Egy hónap alatt két petícióA március 23-i testületi ülésen zsúfolásig megtelt a falu kultúrháza, amit a polgármester azzal nyugtázott: úgy tűnik, a lakókat érdekelni kezdte községük sorsa. A képviselők rögtön az ülés elején 4:3 arányban úgy döntöttek, nem veszik át azt a petíciót, amelyben a lakosok helyi népszavazás kiírását és a polgármester visszahívását kérték. „Érsekkéty polgármestere durván megszegett általános jellegű előírásokat, amikor nem utalta át az óvoda működésére és az ott dolgozók bérére, valamint a napközi működtetésére kapott dotációkat. Ezzel a helyi Egyházi Alapiskola és Óvoda működését veszélyezteti, és nem titkolt szándéka, hogy kikényszerítse a református gyülekezettől a fenntartói jogkörök átruházását. Mivel felszólításunkra sem mutatott hajlandóságot arra, hogy szándékáról letegyen, ezért mi, alulírott választópolgárok kezdeményezzük visszahívását polgármesteri tisztségéből” – áll a március 22-én kelt petícióban. A községben szülői aláírásgyűjtés is indult. „Mint szülők, továbbra is óhajtjuk, hogy gyermekeink a Református Egyház által fenntartott Egyházi Alapiskola és Óvoda intézményét látogassák. Ezért felhívjuk a község vezetését, hogy továbbra is támogassák az egyházi oktatási intézményt az eddigi, már jóváhagyott pénzösszeget továbbra is ítéljék oda, utalják az iskola számlájára, s mindenféle bérleti díjtól vagy más – az iskola működését nehezítő – akadály támasztásától tekintsenek el, hiszen ez a község érdeke is” – olvasható a petícióban, amelyet 127 szülő írt alá. A petíciót formai hiányosságokra hivatkozva a polgármester elutasította. Az önkormányzat ülésén – miután Saróka Ildikó, az iskola szülői munkaközösségének elnöke megkérdezte, mi lesz a kijavított és március 20-án újra benyújtott petíciós ívek sorsa – Molnár Péter közölte: a törvényből adódóan harminc napja van arra, hogy elbírálja a petíciót. A paragrafus görbeA testület márciusi ülésén döntött a polgármester által kidogozott költségvetési terv módosításáról is. A decemberben elfogadott költségvetés még tartalmazta az iskolának szokásosan odaítélt önkormányzati támogatást, a polgármester által módosított javaslat azonban már nem számolt ezzel az összeggel. Mikus Irén (MKP) és Molnár Gábor (MKP) javaslatára végül a testület mégis megszavazta a támogatást, a szavazást azonban éles vita előzte meg és követte. „Emlékeztetem a képviselőket, hogy a dotáció jóváhagyása az én hatásköröm” – figyelmezette a képviselőket a polgármester arra a januári döntésre utalva, melynek alapján az egy évnél rövidebb időre szóló szerződések megkötésének, a bérleti díj kiszabásának és a támogatások odaítélésének jogát a testület a polgármesterre ruházta. „Egy iskolánál egy évnél rövidebb időre szóló bérleti szerződés megkötése nem jöhet számításba. A bérleti szerződés megkötését 2019. július 31-ig javaslom” – mondta Mikus Irén. Indoklása szerint a polgármester január végén a képviselő-testület tudta és beleegyezése nélkül mondta fel az eddig érvényes bérleti szerződést az óvoda és az iskola épületére. „Az iskola emeleti részének ráépítésénél és az óvoda építésénél lakosaink nagyon sokat dolgoztak ingyenesen azért, hogy a gyerekek jó körülmények között tanulhassanak. Éppen ezért a község nem húzhat anyagi hasznot abból, amiért a szüleink és nagyszüleink dolgoztak. A polgármester szájából csak úgy röpködnek a tízezresek, amit bérleti díjként akar bevasalni az iskolai intézményektől. Hallottam már 15 ezer eurót, de legutóbb a templomban, az istentiszteleten után jelentette ki, hogy 20 ezer euró körüli összegben gondolkodik, és a határ a csillagos ég” – érvelt a képviselő. Szavait helyeslő taps követte. „Amit Mikus Irén elmondott, az mind szép és jó, csak ellenkezik a község vagyongazdálkodási alapelveivel. A bérleti szerződések megkötése a polgármester hatásköre. A polgármester előkészíti a szerződést, és ha az egy évnél hosszabb időre szól, akkor arról a testület dönt” – konstatálta a polgármester. Az önkormányzat ülésén részt vett több szülő, a pedagógusok, az óvoda és az iskola igazgatója, valamint Fülöp Sándor, az érsekkétyi református gyülekezet lelkésze is. „Csodálom a polgármester urat, mert mindenhez ért. Jól érti a törvényeket, és jól tudja azt is, hogy a paragrafus görbe. Nekünk azonban szívünk és lelkünk van. A magyarságot vezető pártok képviselői és egyházunk, amely százezer tagot számlál, kiadott három nyilatkozatot, amellyel az egyházi iskola megtartását szorgalmazzák. Ha valaki nem képes megérteni, hogy itt a falu sorsáról, és nem személyes érdekekről van szó, akkor rossz úton jár” – fogalmazott Fülöp Sándor, figyelmeztetve: lehet ugyan a paragrafus útján járni, de mivel a paragrafus görbe, görbe úton gödörbe is lehet esni. „Bugárnak, se az MKP-nak semmi köze hozzᔄLevelemben, amelyet az iskola fenntartójának címeztem, azt írtam, hogy az önkormányzat vállalja az óvoda és az iskola fenntartását, mert a község stabil anyagi hátérrel működik. A község ingyen bocsátja rendelkezésükre az óvoda és az iskola épületét, ezenfelül minden évben ötezer euróval támogatja is az intézményeket. Amíg polgármester vagyok, addig ahhoz a gyakorlathoz, hogy csak az egyháznak mint fenntartónak van beleszólása az óvoda és az iskola ügyeibe, nem térünk vissza. A község ugyanis nem fejőstehén, hogy csak fizet, de semmilyen döntési joga nincs. Amíg ebben nem tudunk megegyezni, addig megy a cirkusz, tele van velünk az internet, miközben ez egy helyi ügy, amit nekünk magunknak kell megoldanunk. Se Bugár Bélának, se az MKP-nak az égvilágon semmi köze hozzá” – üzent a polgármester. Bohák Valéria igazgató szerint az iskola sosem kérte működéséhez a község külön támogatását, megelégedtek azzal is, hogy ingyen használhatják az önkormányzat épületeit. „Az iskola éves költségvetése 110 ezer euró, amit az államtól kapunk. Ha átadnánk az iskolát, elveszítenénk azt a pénzt, amit az egyház tesz bele. Ez évi 10-15 ezer euró. Az óvodára kapott 44 ezer euró sem a község pénze. Azt csak az óvodára lehet fordítani” – figyelmeztette a falu vezetőit Bohák Valéria Molnár Péter azon megjegyzésére, hogy a polgármesternek jogában áll visszatartani az óvodákra érkező állami dotáció 12 százalékát. Éles vita alakult ki, amikor szóba került, hogy a polgármester februárban nem utalta át az óvoda, a napközi és az étkezde fenntartására szánt állami támogatást. A pénz egy hónapos csúszással érkezett meg. Az óvoda, a napközi és az étkezde dolgozói csak úgy kaphatták meg fizetésüket, hogy az igazgató a rendelkezésre álló pénz átcsoportosításával pótolta a hiányzó összeget. „Amikor kérdeztük, mért teszi, és mondtuk, hogy ez törvénybe ütköző, a polgármester azt válaszolta: tudom, de megtehetem” – jegyezte meg Bohák Valéria. Molnár Péter nem cáfolta ezt, és az elharapódzó vita lezárásaként javasolta: április 9-én tartsanak falugyűlést, amelynek témája az óvoda és az iskola lesz.